Egy het utan atkoltoztunk Barcelonaba, jo helyen, a La Ramlatol 40 meterre sikerult szallast foglalni, kozvetlenul a Guell-palota mellett (ezt a fenykepet az erkelyunkrol csinaltam). Gaudi stilusa ketsegtelenul egyedi, bar oszinten, nekem nem jon be.
Az elso setan csak kimentunk a Ramblara es lesetaltunk a partra. Itt van a hires Kolombusz-szobor, a setaloutcan, mint mindig, most is rengetegen voltak, folyamatosan kellett fogni a gyerekek kezet, nehogy valamerre elsodrodjanak.
A kikoto egyik erdekessege a Montjuic hegyrol indulo libego, ami a varosi strandra szallitja az utasokat, ket eleg nagy steampunk toronnyal kozotte. Nagyon lassu, mert csak egy-egy kabin kozlekedik a kotelen, nem korbe-korbe mennek, hanem csak oda-vissza. A gyerekeknek nagyon tetszett, en pedig nem igazan ertem a montjuic-i vegallomast, mert az aztan mindentol messze van. 
A kikotoben sok szep epulet van, ebbol is kiemelkedik a kikotoi hatosag szekhaza.
A nap hatralevo reszeben bevettuk magunkat az akvariumba. Ez az egyik olyan program, ami mindig tetszik a gyerekeknek is es nekunk is.
Szerencsere igy egy eloszezoni hetkoznap delutan nem voltak sokan, ugyhogy szepen nyugodtan vegigneztuk, amit szerettunk volna.
A korseta vegen volt egy gyerekreszleg is, ahol meg jatszottak egy kort a gyerekek.
