Tarragonaban tobb romai emlek is megtalalhato, a varoson belulit mar megneztuk korabban, ugyhogy a vasutmuzeumbol hazafele megalltunk megnezni a romai vizvezeteket. Tradicionalisan nincs szerencsenk a romai vizvezetekekkel, a francia Pont de Gard-ot ket probalkozasbol sem sikerult megnezni, szerencsere itt ez most sikerult plusz kenyelmesen el is erheto kozvetlenul az autopalyarol.
At is setaltunk a hidon, eppen egy embernyi szelessegu.
Az egy dolog, hogy a szerencses eghajlat es a stabil geologiai viszonyok is segitenek, de azert tok jo dolog, hogy tobb, mint ezer eve itt all ez a vezetekdarabka. Szerencsere eppen eleg messzire a varostol, hogy ne hordjak szet a kovei miatt :-).
Aztan “karpotlasul” a gyerekekkel lementunk megint furodni a hazaerkezes utan (ez osszesen kb. 4 ora hossza volt, oda-vasutmuzeum-vizvezetek-vissza).
Édes homokvár építők. 🙂