Igyekeztem azert nehany dolgot megnezni az uton. 
A megerkezes utani elso reggel, meg az idoeltolodas hatasa miatt nagyon konnyen ebredtem fel hat ora korul (-7 ora az idoeltolodas), egybol beultem az autoba es irany Corpus Christi, a Lexington anyahajo. Az auto vegul egy Cadillac XTS lett, eleg furcsan vegyes erzes volt, mert valtogattak egymast a tok igenyes es a filleres vacak reszek: peldaul a muszerfal is szepen borrel volt burkolva, de a muszerfal a legolcsobb koreai videojatekokra hasonlitott vagy pl. a fabetetek nagyon olcso muanyagok voltak. A kinezete is inkabb olyan feleslegesen felvagos volt. 
Az anyahajo tok jo volt, eleg sok reszet be lehetett jarni, kb. masfel orat vegiggyalogoltam, amig korbejartam. Szerencsere veteranok is voltak rajta, akiktol lehetett kerdezni, a gepteremben levo ember tok orult, hogy vegre valaki kerdez tole valamit, szoval husz perc eleve ezzel ment el :-). 
A hajo mar nem uszik a vizen, kb. 3 meter melyen belesullyedt mar a homokba. Eredetileg akartam furodni egyet a Mexikoi-obolben, de eleg randa volt a part Corpus Christiben, ugyhogy inkabb kihagytam.
A kikoto felett ilyen magas hid ivel at, hogy a nagy hajok is atferjenek alatta.
Ez egy kisebb repulogep-hordozo, de eleg impressziv igy is. Itt van egy osszehasonlito abra, a kozepso a Lexington, alatta a mostani jellemzo hordozo, a Nimitz-osztaly nevado hajoja.
A hangarfedelzet nagyon tagas, igazibol az lett a benyomasom, hogy inkabb ez az igazi elso fedelzet es felette inkabb csak egyfajta teto van a kifutopalyanak. A belmagassag olyan 6 meter korul van.
A legenyseget azert itt sem kenyeztettek el, ezekben a dobozokban aludtak. Persze, itt meg nem tudtam, hogy szerencsetlen tengereszgyalogosok hogyan aludtak a Texason, szoval azt hittem, hogy ez itt eleg rossz.
Az anyahajo tenyleg egy uszo varos, mindenfele dologra probalnak felkeszulni, peldaul volt lakatosmuhely is:
Persze menza mindenkeppen kell:
Fogorvos:
Rontgen, erdekes latvany a technikust vedo pajzs.
A fedelzet eredetileg faboritasu volt, hogy a hajo ne haladja meg a Panamax meretet es athajozhasson a Panama-csatornan. Vegul amikor muzemhajo lett, a fedelzet nagy reszen lecsereltek a fat, mert eleg maceras volt karbantartani es itt mar nem szamitott, hogy mennyire lesz tole nehez a hajo.
Nem gondoltam, de rendes jeteket is bevetettek rola, peldaul ilyen Intrudereket es F-14-eseket is.
Furcsa, hogy nem burkoltak le normalisan a vezetekeket sehol sem. A csovek-vezetekek szerelese elegge veletlenszerunek tunik tobb helyen is.
Ez a kapitany kabinja, ha a hajo uton volt, kozvetlenul a hid mogott, hogy gyorsan odaerjen, ha barmi gond van.
Ez a hid, megdobbentoen egyszeru. A repulogepek iranyitoterme lejjebb van, a hangarfedelzet alatt.
Ez a kapitany reprezentacios kabinja, amikor a hajo a kikotoben all. A hangarfedelzet alatt van, kulon lepcso vezet fel hozza, nehogy a vendegeknek a matrozokkal kelljen osztoznia a letrakon :-).
Ez egy tiszti kabin, durva, teljesen natur fem a kulso fala, pedig az ott a hajotest szele is, remelem a futes-hutes jol mukodott, kulonben pillanatok alatt durvan meleg vagy nagyon hideg lehetett itt. 
Eleg jo idoben vegeztem az anyahajoval, ezert bevallaltam ugyanerre a napra, hogy elmenjek Houstonba es megnezzem a Texas csatahajot is. Austin-Corpus Christi kb. 300 km volt, a Corpus Christi-Houston pedig a masodik 300 km. Kozben megalltam inni- es ennivalot venni, ugyhogy megvolt a “milyen a Walmartban vasarolni” elmeny is. Hat, a norvegnal jobb, a francianal gyengebb a kinalat, de pl. a marhahusokban tok jok voltak: 
Szoval elautoztam Houstonba. Furcsa az ottani varosok keresztmetszete: Europaban inkabb ketpupu tevere hasonlit, kozelitesz, magasabb hazak jonnek aztan a kulvarosok lakotelepei, aztan kicsivel alacsonyabb hazak a belvarosban aztan megint lakotelepek, szoval mondjuk egy ilyen 1-1-2-4-10-10-4-4-4-4-4-10-10-4-2-1-1 emeletes, amerikaban viszont 1-1-2-2-2-4-20-30-30-20-4-2-2-2-1-1 a keresztmetszet, a belvaros hatalmas csucs, de mellette mar kb. egy-masfel km-re abszolut elovarosias, egy, max. ket szintes epuletek vannak.
A masik, hogy abszolut nem kell felni azoktol a hatalmas keresztezodesektol. Igazibol meg sohasem vezettem egyertelmubb utakon, mint ott. Talan a 3000 km alatt egyszer kellett ujraterveznie a GPS-nek, de az is egy belvarosi utcas reszen volt. Mindenhol parhuzamos kozlekedes van, egyszer sem kellett hagyomanyosan eloznom valakit. A rampak tok egyertelmuen vezetnek a megfelelo utra, a tablakon pedig szepen mindig ki van irva, hogy az adott sa
Igy nezett ki Houston belvarosa az autopalyarol:
Tok ugyanazok a cegek vannak itt is, mint Stavangerben :-).
Aztan odaertem a Texashoz:
A hajo egy dreadnought (magyarul csak a HMS Dreadnoughtrol talaltam cikket, amirol a tipus a nevet kapta), ami mindket vilaghaboruban szolgalt, persze a masodik vilaghaborura azert felfrissitettek a fegyverzetet, de alapvetoen akkor mar elavult hajo volt. Belul elso pillantasra nagyon hasonlitott a Lexingtonra, de azert kesobb elegge elojott, hogy ez a hajo egy generacioval oregebb.
Ezeken a rettenetes priccseken a folyoson peldaul a szerencsetlen tengereszgyalogosok aludtak.
Ebbe a fogorvosi szekbe se szivesen ultem volna bele. 
A pancelajtok eleg komolyak voltak :-).
A hajon ot nagy lovegtorony van, 14 colos agyukkal. A panceltornyok tobb fedelzet melyen benyulnak a hajotestbe, erdekes volt latni a folyosokon a korives hatarokat. A sargasra festett reszek voltak a normal legenyseg korletei, a vilagoszoldek, a hajo orraban, pedig a tisztek lakotere. Itt mar nem voltak a folyoson agyak.
Furcsa volt, hgoy a falak alig vannak burkolva, mindenfele csovek es vezetekek mennek, de a hajonak sajat tiszti ezust etkeszlete volt.
Csalodas volt, hogy alig lehetett valamit bejarni a hajon, a Lexingtonon inkabb nehan resz volt letiltva, itt nehany reszt lehetett csak megnezni. 
A kormanyosfulke itt meg spartaibb volt, mint az anyahajon:
A hidrol persze a kilatas valoszinuleg novelte a tisztek magabiztossagat. A hatalmas agyutornyok azert eleg mely benyomast tesznek az emberre.
A hajo a San Jacinto-i csatamezore nez, ahol a texas elszakadasaert folyo harc egyik donto csatajat vivtak a mexikoiak ellen.
