Igyekeztem minden nap kiprobalni valami erdekes ennivalot vagy ha nem is erdekeset, de valamilyen jellegzeteset es finomat.
Ami elsore nagyon furcsa volt, azok a szendvicsek. Az jutott rola eszembe, hogy ilyen az, amikor a tini eloszor marad egyedul otthon es vegre belerakhatja az egesz csomag felvagottat egy zsemlebe. Ertelmetlennek tartom a harom centi vastag sonkahalmokat. Texasban minden nagy. Bar ez engem inkabb zavart, de teny, hogy pl. az adagok szerintem mar sportbol akkorak, hogy maximum egy etkezessel jollakjal egesz napra.
Ezt a finom haromhusos barbecue talat mar a repteren ettem a visszaindulas elott. A Salt Lick etterem eleg hires, klasszikus deli barbecuet visz (amikor a hust nagyon hosszan sutik alacsony homersekleten, ezert rostjairak esik mar szet a vegen, vaj puha lesz es fustos, nyamm). A tal is teljesen a szokasoknak megfelelo volt, tort krumpli, coleslaw (amerikai kaposztasalata), kenyer (ez gyenge volt, edeskes), bab (a kenyer alatt van) es pulyka- , marha- es disznohus. Mindezt repteren 13 dollarert ugy, hgoy nem birtam megenni az egeszet, pedig az elejen ehes voltam.
Austinban nagyon divatosak a food truckok, amik kb. az otthoni normal langosos-hamburgeres uvegtigris kategoria, csak a kaja jobb. Ennel tok tetszettek a feliratok :-), plusz ez volt az egyik, amirol olvastam a neten, hogy nagyon jo az ennivalojuk.
Ezert rendeltem egyet a signature dish Monte Christo szendvicsukbol. Hat, nem semmi. Ket centi pulykasonka, 3 mm sajt, 1 centi fustolt sonka, sortesztaba martva es olajban kisutve. Konnyitesnek megszortak porcukorral. Meg jo, hogy adtak hozza egy kis chipset, ami enyhitett a surusegen. Eleg komolyan nehez volt az olajos-sajtos-sonkas ize. Siman elment egy teljes ebednek.
Austin hatodik utcajaban is igyekeztem kirpobalni nehany ettermet. Foleg a texmexre mentem, mert egyreszt szeretem, masreszt keves autentikusabb hely van a kiprobalasara, mint itt. Ez peldaul egy csirkes quesadilla guacamoleval es tejfollel, plusz ket marhahusos tortilla rizzsel es babpurevel.
A gulyasagyu helyi valtozata, a barbecue utanfuto:
Thai kaja food truck, nem messze parkolt a hoteltol. Ez kozepes volt, nem volt rossz ize, de feleslegesen siposre csinaltak es nem “jol” csiposre, nem volt ize, csak egyszeruen csipte az ember szajat. Meg jo, hogy vettem melle fel tucat fankot, hogy legyen mivel leobliteni :-).
Ez a legjobb quesadilla volt, amit Texasban ettem. Nagyon finom, pont jol olvadt sajttal, finoman fuszerezett hussal, lathatoan hazi guacamoleval, salsaval es jo tejfollel (tok ugy tudtam, hogy a vilagban nehez beszerezni a tejfolt, igazbiol ezek szerint legalabb Norvegiaban es Texasban ez nem gond).
Aztan megmutattam, hogy mennyire amator vagyok, amikor az san antonioi Riverwalkon kertem eloetelt is. Szoval ez a laza hazi tortillachips olvasztott sajttal es salsaval akkora adag volt, hogy Europaban egy negyfos tarsasagnak eleg lett volna eloetelnek. Kb. 4 deci olvasztott, baconos sajtot hoztak.
Itt ettem egy igazi texasi steaket is, ez egy 40 dekas T-bone, mellette koretnek bab, guacamole es rizs. Nehogy tul konnyu legyen, a rizsbe sajt van olvasztva, bosegesen, teljesen osszetartotta.
Azt el is felejtettem irni, hogy az elso vacsorat az austini Joe’s Crab Shackben ettem, ami egy raketterem. Egy olyan listan talaltam rajuk, ahol amerika 10 legegeszsegtelenebb ettermi fogasat szedtek ossze :-), finom volt, de tultoltak a fuszerezest, ezert nem igazan lehett erezni a rak izet, pedig szep maine-i homart es baconos rakot adtak.
Hmmmm. Hamm, hamm. 🙂