Megembereltem magam es osszeraktam egy sok kepes beszamolot.
Szoval meg 2012 nyaran felutaztunk Galaxyval megnezni Lofotent. A szigetcsoport a sarkkoron tul, Narvik es Tromsø kozott fekszik. Repulovel mentunk Gardermoenrol Harstad/Narvik-ba, ez a repuloter pont feluton van Harstad es Narvik kozott.
Harstadban laktunk, ahonnan autoval probaltunk korulnezni. A szigetcsoport nem tunik tul nagynak, de tobb, mint 300 km hosszu az ut a legtavolabbi csucsokig.
A fjordoknal meg mindig furcsa, hogy egy teljesen tonak tuno vizen egyszercsak tengerjaro hajo jelenik meg, mint ez az ellatohajo. Harstad amugy fontos kiszolgalokikotoje nehany eszaki platformnak. Ev kozben eppen teljes frissites volt az ottani ABB irodaban, kerdeztem is Rzsot, hogy nincs-e kedve felkoltozni, de inkabb maradunk, itt lent is eppen elegge a vilag vegen erezzuk magunkat. Pedig egeszen erdekesen furcsa helynek tunt, a “varoskozpont” kb. egy 100×100 meteres terulet volt “a” hotellel, ket-harom etteremmel es a kikotovel. Plusz itt mukodott a helyi hamburgeres, ahol pl. kituno tokehalnyelvet ettunk. Igazan emberes kaja, 8-10 darab nyelv egeszen elteliti az embert :-).
Az autout a szigetcsoport hegyein vezetett at, ezert inkabb hegyi taj volt a jellemzo, nem a fjordos, mint ami a nyugati partvidekre jellemzo. A hegyekben sok a kisebb-nagyobb mocsar (ez egesz Norvegiara igaz, de itt a kulonleges mikroklima miatt szerintem dusabb a novenyzet), ilyen szep kosborokat is talaltunk:
Ez nem fjord, hanem egy to valahol Hinnøya belsejeben (ez az a sziget, ami Harstad talalhato).
Ez a lilas-rozsaszin orchidea nagyon tetszett.
Erik eppen az auto tetejen ulhet es ennek nagyon orul :-).
Kicsi Lily meg ilyen picike volt, hanyatt ult meg az autoban.
Hagyomanyos tokehalszarito allvanyok. A hely klima lehetove teszi a halak sozasos szaritasat, de a most a boltokban haphato szaritott tokehal donto resze mar Izlandrol erkezik (ha jol emlekszem, ebben valamilyen elelmiszerbiztonsagi szabalyozas is belejatszik, amit azert el is hiszek, sok a siraly az allvanyok korul).
Jellegzetes taj, a tengerbol kirtelen kinovo, cukorsuveg-jellegu tobb szaz meter magas csucsok. A hely erteket is ez a kulonleges geografia adja, mert nagyon sok a sekely tengerszoros a szigetek kozott, ahol nagyon komoly az ar-apaly altal keltett aramlas, itt talalhato a Verne altal is emlitett Mælstrøm is, nezzetek meg (ezt mi most sajnos nem tudtuk megnezni).
A sekely, gyors aramlasu vizben magas az oxigen tartalom es sok a tapanyag, raadasul az apaly idejen visszamarado viz relativ meleg is lehet, ez a tokehal egyik legfontosabb ivoterulete. A szigetcsoport Norvegia legjobb halaszterulete.
Maganyos balnakoponya:
A lofoteni katedralis (picit tulzo nev, de szep nagy templom) akar valahol egy nemet banyaszvarosban is lehetne
Ujabb jellegzetes lofoteni latkep, magas hegyek, alul halaszfalu. Nagyon keves a sik terulet, ezert kellett Harstad/Narvikba repulnunk, mert a szigetcsoporton csak kicsi gepek fogadasara alkalmas repterek vannak (mint amilyen a Bombardier Q-szeria).
A Hurtigruten egyik hajoja erkezik Svolværba, a szigetcsoport fovarosaba.
Szep kis zold mocsaras erdo, latszik, hogy esoben errefele nincs hiany.
A svolværi kirandulas masnapjan Andenesbe mentunk. Ez az Andøya sziget eszaki csucsken talalhato, igazi kisertetvaros. A katonai repuloter tartja el es a hideghaboru vege ota jelentosen csokkent az aktivitas, ezert a varos lakoinak a szama drasztikusan leesett. Egeszen furcsa hangulatu hely volt, nem maradtam volna szivesen ejszakara (mert aztan jottek volna a langolierek). Erdekesseg, hogy itt van az egyik europai raketaloter, mert a szigettol eszakra sok-sok szaz km-re csak nyilt tenger van, semmi mas, ezert nyugodtan lehet lovoldozni.
A varos legnagyobb attrakcioa a balnaszafari, amit a kicsi gyerekek miatt mi most sajnos nem vallalhattunk be. A tenger melysege a sziget elott emelkedik fel tobb, mint ezer meteres melysegbol nehany tiz-szazra, ezert a tapanyagban gazdag hideg viz felaramlik, ami idenvonzza a balnakat.
Azert az idojaras nagyon szigoru lehet itt, a legtobb haz tenger feloli oldala femlemezzel vagy palaval van burkolva. Itt nincsen semmilyen vedovonal a telepules elott, kozvetlenul az Atlanti-oceanra nez.
Szep, jo vastag ontottvas falakkal keszult vilagitotorony.
Senja, Norvegia legnagyobb szigete. 
Ez a sziget nyugati oldalan futo, a viharoknak kitett ut, a fout a keleti oldalon halad, ahol a hegyvonulat vedi a szeltol.
Szep homokos strand, kar, hogy a viz igy juniusban is borzasztoan hideg. Nemsokkal messzebb volt egy hotel, ahol a parton a kis hazakhoz jart a parton kis dombokra epitett futott jacuzzi, ha esetleg sarki fenyt szeretne az ember nezni vagy csak elvezni a szep kilatast az uvolto, jeges szel ellenere is :-).
Standard vedett vizi komp.
Lofoten nagyon szep volt, viszont, ha az ar-teljesitmeny aranyt nezem, akkor valoszinu jobb a nyugati fjordokat meglatogatni, mert a latvany nagyon hasonlo. Ha viszont mar az ember valamit csinalni is tud, Lofoten gyoz: lehet kemeny alju gumicsonakkal szaguldani a szorosokban, nagy tokehalakat fogni, normal belfoldi repulojaraton helikopterrel utazni, tengeri kajakozni vagy eppen az emlitett andenesi kikotobol balnaszafarira menni.
