A muzeum gyujtemenye tenyleg hatalmas, itt van a masodik adag. Ugy tunik, a britek vonzodnak az romai ezustok fele, a Seuso-kincsek ugyan mar Magyarorszagon vannak, itt igy is kiallitottak nehany vitrinnyit.
Asszir dombormuveket mar Berlinben is lattunk, ott is tetszettek, mert szepen kidolgozottak es egeszen nagy falreszeket fedtek be veluk.
Ez egy ontott arany kopeny. Valoszinuleg ezt is valamilyen ceremoniakon hasznalhattak, mert nehez es merevsegevel rendkivul korlatozza a kar mozgasat.
Romai kori emlekekbol is szep gyujtemenyt sikerult osszeallitani.
A szep ezusttargyakbol meglepoen sok van kiallitva, mondjuk ez is valami, amit szerintem altalaban szeretnek a latogatok, mert latvanyos, szep es valahogy kezzelfoghatobb a kulonlegessege (mint mondjuk akar a Husvet-szigeti szobornak vagy a gladiatorsisaknak).
Mondom, szep keszlet volt, jo kis csaladi ezust :-).
Itt meg a kanalak is megvannak, mosogatogepbe lehet rakni oket? 🙂
Magyar jelenlet. Meg nem dolgoztam fel, hogy a nekem egyertelmuen cseh/szlovak armany “magyarozas”, amivel a kiralyi Magyarorszag es a mai kozotti kulonbseget (Uhorsko-Mad’arsko -> a mai Magyarorszag nem a kiralyi Magyarorszag orokose (csak a bunokben), hanem a kiralyi Magyarorszag esett szet az utodallamokra, ahol a mai Magyarorszag csak egy az utodok kozul, de pl. Szlovakia emiatt sohasem volt Magyarorszag resze) hangsulyozzak, az pl. a brit megfogalmazasokban teljesen elojon. Szoval nem sok magyar jelenlet volt, de az egyik pont igy.
Gyongyhazbol keszult termekek. Indiaban korabban is hasznaltak a gyongyhazat diszitesre, amit bizonyos csigafajokbol/kagylokbol tudtak gyujteni, ha a peldany mar eleg nagy volt es le tudtak fejteni a reteget. Ezek a termekek egyertelmuen Europanak keszultek, ahol egy idoben nagyon nepszeruek voltak.
Erdekesen nez ez ki, de valahogy en azert meg mindig inkabb a romai ezusttalnal maradnek :-).
Ez a muzeum egyik kincse, ezeket a sakkbabukat nem elefantcsontbol, hanem rozmaragyarbol faragtak. Egeszen kiveteles teljesitmeny, a figurak nagyon reszletesek. Az is latszik, hogy az agyar egeszen jo atmeroju volt a babuk gyartasahoz. A Gronlandon letrehozott telepek gazdsagi alapjat is elsosorban a rozmaragyar-export biztositotta.
Ez a kep sajnos nem sikerult, a hegedu elodje, a forma mar nagyon hasonlit, ami miatt lefenykepeztem az a szep faragas az oldalan.
Magyar jelenlet 2, a vilag nagyobb cimletu bankjegye.
Szep eredeti cuccok voltak, ez a sisak is eleg kemey.
Kinai porcelanbol is szep keszletet mutattak be, ezek a vazak nagyon szepek voltak, de csak arra tudtam gondolni, hogy uristen, hogy osszetornek oket a gyerekek, ha otthon lenne ilyenunk.
Ez egy haltarto edeny.
Ujabb kulturavaltas, a del-amerikai indianok. Ez egy szep turkirzzel es mas ertekes elemekkel kirakott maszk.
Ez pedig egy ketfeju kigyo, a stilus naygon hasonlo es az anyaghasznalat is fokepp turkiz.
Ez az egyik csarnok, ami megmaradt nagyjabol eredeti formajaban: a szeleken konyvtar, kozben nehany vitrin. Igy kepzelem el a tudas templomat.
A csarnok vegen volt egy kis kiallitas arrol, hogy milyen fura dolgokbol tudnak kelyheket gyartani: itt peldaul egy, amit egy kokuszdio kore epitettek.
Ez pedig egy borostyan kupa, amit kedvesen ki is vilagitottak nekunk.
Megint asszir es mezopotamiai emlekek. Igazibol csak utba estek, oszinten eppen a Rosette-i kohoz tartottam.
Itt is van. En is megkaptam a magam 10 masodpercet a ko elott, erdekes es izgalmas is latni, ami annyira nagy segitseget nyutott a kor irott anyagainak megismeresehez.
Ez pedig a vegere a hianyerzetem az afrikai kontinenssel kapcsolatban (Egyiptomon kivul): szoval szepek ezek a benini ontott bronz lemezek, amivel a varosfalat burkoltak, de valahogy megsem erzem olyan jonak, pedig a tobbi kiallitott dologhoz kepest nem is regi.
