Eleg sok erdekesseg volt, ezert ket bejegyzes lesz. Ez a muzeum mar nem fert bele a vasarnapba, penteken mentem el, amikor tovabb nyitva tart, ezert a tanfolyam utan is meg volt jo masfel oram.
Lattam mar nehany helyen es itt is jol sikerult, hogy befedtek az eredeti nyitott udvart, igy kaptak egy nagy, szellos extra kiallitoteret, ahova itt egy nagy eloadotermet es a kiszolgalo dolgokat (shop, bufe, wc) koltoztettek. 
A Husvet-szigeti szobrok tok jok, van bennuk valami szigor. 
Erdekes volt, hogy a hata jobban diszitett, mint az eleje.
Ez eppen muveszet: egy atlagember egesz eleten at beszedett gyogyszerei, ilyen szep hosszu szalagra lehet csak oket felrakni.
A felso szintrol jottem lefele, ezert az elso szekcio a japan volt. Itt ez az ora nagyon tetszett. Nem tudtam, de a Japanban regen 6 reszre osztottak az ejszakat es a nappalt is, az orak pedig azt mutattak, hogy az ejszakabol vagy a nappalbol hanyadik egysegnel tartanak. A kihivas ebben az, hogy az evben folyamatosan valtozik a nappalok hossza, ezert az oranak folyamatosan eltero sebesseggel kell jarnia ejszaka es nappal is, hogy kovethesse a napkelte/napnyugta valos valtozasat.
Ezek csak megtetszettek, japan ontott bronz harangok. Nem sok maradt fenn beloluk, mert valahogy a mezogazdasaggal voltak kapcsolatban, ezert a mezok sarkainal allitottak fel oket, ahonnan konnyen az iszapba kerultek.
Azert ezek a figurak eleg furak voltak. Egyreszt ezek maiak (nem Japanbol, hanem valami mas keleti szigetrol jottek), masreszt meg azert eleg groteszkek. Engem a magyar Varjudombi mesekre emlekeztettek.
Ez Michelangelo egyik festmenyenek egyik szennel rajzolt piszkozata.
A gyujtemeny persze nagyon jelentos es szep, ez a szarkofag csoport egeszen hihetetlen, hogy tobb ezer eves. Kulon erdekes a jobb oldali, ami tenyleg teljesen epen megmaradt.
Az egyiptomi gyujtemeny eleg gazdag, a brit expediciok megfeleloen megkutattak (:-)) a lelohelyeket es akkor meg nem volt erkolcstelen a dolgok elhozatala. Igazibol ez mindig kicsit ellentmondasos, de itt legalabb biztonsagban vannak.
Ez a papirusz is tetszett, regi, megis szepen megmaradt rajta az iras es az alakok festese is (ha veletlenul ez masolat volt, akkor nem eri :-)).
Kalcitbol keszult vaza- es tanyerkeszlet.
Tetszenek az egyiptomi festmenyek, ebbe fura modon az is belejatszhat, hogy az egyik kedvenc jatekom ebben a korban jatszodik.
Arcfestek, kagylohejban tartva.
Ez a szep doboz Mezopotamiabol szarmazik, magyarul nem sikerult nehany perc alatt megtalalnom, angolul Standard of Ur a neve, mert Ur varosaban talaltak egy kiralysirban. A funkcioja nem ismert, de szep reszletes diszitese van es teljes epsegben maradt meg.
Tenyleg szep reszletek vannak rajta, latszik a babiloni kapukon mar megismert vonzodasuk a kekhez es a sargahoz.
Ez az oroszlan pont az emlitett kapurol van, az eredeti kapukat mar lattuk Berlinben.
Igen, ezt epitettek meg ujra a Pergamon-muzeumban.
Ket ceremonialis fulbevalo. A sulyuk es a meretuk miatt praktikus hasznalatra nem voltak alkalmasak, de a megmunkalas nagyon finom es szerencsere ezek is karosodas nelkul maradtak fenn. Itt is latszik az arany, mint anyag nagy elonye: nem oxidalodik, nem veszik a szinebol es meg tobb ezer ev utan is ugyanugy nez ki, mint amikor keszitettek.
