Az elso celpontunk a USS Intrepid muzeum volt. Itt is elsonek a USS Growler tengeralattjarot neztuk meg, mert delelott meg nem olyan forro a fekete hajotest.
A Growler azert erdekes, mert egy atmeneti idoszak termeke: meg dizel meghajtasu, de mar nuklearis robbanofejeket szallitott. Ballisztikus raketai meg nem voltak, ezert ket nagy hangart raktak a tetejere, amikben negy kisebb vagy ketto nagyobb robotrepulogepet szallithatott. Ezeknek kb. 2000 km-es hatosugara volt, a hajo a csendes-oceani flotta allomanyaban volt (mind a 6 evig, amig rendszerben volt az osztaly) es az orosz partmenti vizek elott cirkalt. 
Meglepoen nagy a hangar, a legenyseg biztos orult volna, ha nekik jut ilyen tagas hely lejjebb.
Maga a belso nekem nem tunt veszesen kicsinek, de ugy tunik, erre kevesbe vagyok erzekeny, mert az osszes eddig meglatogatott tengeralattjaroban igy ereztem. 
Meg Viki is lejott 🙂
Birom ezt a sok kapcsolot meg bigyot. Ma cask siman odaraknank ket nagy monitort meg valami billentyuzetet es nehany kulon gombot a legfontosabb funkcioknak.
Aranyos, ahogy direkt dolnek a panelek:
A konya egeszen emberi meretu, el is lehet hinni, hogy lehetett nomralisan fozni benne a legenysegre.
Ez meg a szokasos tiszti kabin: nekik sajat agyuk volt, bar azert helybol itt sem volt olyan sok. Kulon luxus a sajat mosdo.
A tiszti keszenleti szoba es etkezo.
A parancsnok volt az egyetlen, akinek sajat kabinja volt a hajon. Ez szolgalt az irodajakent is, a tabla szerint az agyat fel lehet hajtani, alatta pedig ket szek van.
Legenysegi szallas a szokasos 4 szintes tengereszeti emeletesagyakkal. Azert ez nem lehetett annyira jo hely.
A vezetoallas, itt meg nem tudtak a mai tengeralattjarokhoz hasonloan egyedul “repulni” a hajoval 3 dimenzioban, hanem kulon kezeloszerve volt a merulesnek es az iranyvaltasoknak.
Szonarkezelo munkahelye.
A konyhan meg robotgep is volt, hogy segitse a szakacs munkajat.
A legenyseg etkezoje. Gyakorlatias, ahogy a kedvelt asztali jatekok tablait mar alapbol ralaminaltak a feluletre.
Itt meg uditoautomata is volt.
Megyunk elorebb, megint a legenysegi szallasok.
Es itt a legenysegi mosdo. Ez sem nez ki veszesen, inkabb az lehetett kellemetlen, hogy eleg sok emberre volt ez a kis szoba.
Erkezunk a gepeszethez es az elso torpedoveto-csovekhez.
A torpedok mellett is aludtak. Szerencsere a modern torpedok mar nem olyan veszelyesek tarolas kozben.
Aztan vegeztunk is es mehettunk ki a kint tombolo harminc fokba.
