A Mjøsa, Norvégia legnagyobb tava, hosszúkás formájával (117 km hosszú, 2-9 km széles) gyakran inkább széles folyóra emlékeztet, mint tóra. Kivezető folyója a Vorma a Glommába, Norvégia leghosszab folyójába vezet. Így a Mjøsa Glomma vízgyűjtő területének részeként sokáig fontos szerepet játszott a faúsztatásban. A régi faúsztató telepek közül sok múzeumként üzemel, például a környékbeli kedvenc múzeumunk a Fetsund Lenser. A Mjøsa melletti telepen idén is megtartották a szokásos éves nyílt napjukat, amire ezúttal sikerült eljutnunk. 🙂
Az első program, amire lecsaptak a gyerekek a halacska horgászat volt. A videón hallatszik a háttérben beindított gőzgép.
Mindegyik halacskának külön neve volt. A gyerekeket nem tudtuk lebeszélni arról, hogy játékokat hozzanak magukkal. Így az idő nagy részében végül én öriztem Lily póniját (Flutter Shy) és Erik kardját. Szerencsére végül sikerült visszacsempészni őket az autóba.
A horgászattal jó ideig lekötötték magukat. Azután jött a hajó készítés:
Mindenki szögelhetett több-kevesebb segítséggel. Sikerült megúszni sérült ujjacska nélkül. 🙂
Ezután kimentünk kavicsot dobálni a tópartra:
A kavicsdobálás mindig nagy móka, bár én néha aggódom, hogy mikor esnek bele. Szerencsére itt nagyon sekély volt a víz.
Ha már itt voltunk, a hajókázást nem lehetett kihagyni. Erik már elég nagy volt a gyors hajóhoz.
A lányok az öbölbeli Élias mentőhajóval mentek.
Itt mindenhol magától értetődő a mentőmellény használata a vizen, felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt. Még a játékhajó “kapitányán” is volt.
A hajózás után jött egy kis vaffel és levezető szaladgálás.
Még körbesétáltunk, megnéztük a gőzgépet és az autókat, azután ideje volt hazaindulni.