Erdekes, az ember azt hinne, hogy mar teljesen kihaltak a vandorcirkuszok, de itt meg minden tavasszal megjelenik az Arnardo tarsulat. Meg 2005-ben voltunk egyszer az eloadason es iden elvittuk a gyerekeket.
Lillestrømben is volt eloadas, ugyhogy oda mentunk. Kint eleg huvos volt, szerencsere azert a satorban rendesen futottek.
Lattunk allatokat: volt ponis, kutyas, cicas szam. Aztan voltak artistak es persze bohocok. A szunetben az allatokat is meg lehetett nezni, bar itt pl. a ponik idomarja elegge baratsagtalan volt, egy allatot sem szabadott megsimogatni, de pl. a kutyasok hagytak, hogy a gyerekek vakargassak az allatokat.
Azert a parkolo azt mutatja, hogy ez tenyleg egy kihaloban levo foglalkozas, szerintem a legfiatalabb lakokocsi is legalabb 20 eves volt, a teherautok pedig inkabb a 30-hoz kozelitettek.
Persze ez a resz a gyerekeket nem erdekelte, ok neztek, ahogy ugralnak a bacsik es a nenik:
Vagy eppen csak ugy orultek neki, hogy egy nagy vodor pattogatott kukorica van a kezukben.
Aztan a szunetben meg a szinpadra is felmehettek:
A programot az Arnardo csalad allitja ossze, de az artistak mind kulonbozo helyekrol erkeznek turnezni.
Ezt a boldogságot, gyönyörűségesek. _)