A masodik napra terveztuk a gyozelmi emlekmuvet, a szovjet emlekmuvet, a Brandenburgi-kaput, a Reichstagot es estere a vacsorat a tv-toronyban.
Egesz nap szemerkelt az eso, ugyhogy jo, hogy vittuk a vizallo kabatokat. Az elso megallo a gyozelmi oszlop volt. Jol nez ki, de valahogy ugyanugy elgondolkoztato, mint a parizsi diadaliv, mindkettoben van sajnos magyar/osztrak-magyar vonatkozas. Ezt az oszlopot ugyan meg azelott kezdek el epiteni, hogy poroszorszag legyozte volna a monarchiat, de akkor avattak fel, amikor mar gyoztek. Igy ezt a gyozelmet is hirdeti.
De egy kicsit eloreszaladtam, szoval ugy kezdodott, hogy elindultunk. Erdekes, hogy Budapesten kimaradtak ezek a magasvasutak, pedig nem is veszes a hangjuk es alattuk tok jol lehet parkolot csinalni :-).
Ezzel egyutt nekem mindig van bennuk valami Gotham City-s (a varos, ahol Batman el), kicsit nyomaszto, nem is tudom, miert. Aztan az oszloptol elsetaltunk a Brandenburgi-kapuig. Ez kb. 1.5 km, kozben pedig meg talaltunk egy jatszoteret is.
Veronika tovabbra is bele van szeretve a homokozasba.
Erdekes latni egy kicsit a 20. szazadi tortenelmet: a hatterben a tv-torony, balra a szovjet emlekmu elott kiallitott pancelosok, kozepen a Brandenburgi-kapu, jobbra tole a komoly meretu USA nagykovetseg. A kep bal oldalaba nem fert bele, de kicsivel arrebb pedig a Reichstag all.
Szovjet emlekmu, jol a varos sziveben, hogy mindig lathassak. Jobbra a sotet tomb a Reichstag. Kicsit olyan, mint a budapesti emlekmu a Szabadsag-teren. Tudnak azert helyet valasztani. 
Ez volt az elso nap, hogy a feljutassal probalkoztunk, aztan kiderult, hogy vagy a neten kell elore regisztralni, vagy kiallni egy kb. egy oras sort. A gyerekekkel eselytelen lett volna, ugyhogy inkabb ugy dontottunk, hogy majd a hotelbol regisztralunk valamelyik napra. Az uveg kupola jol nez ki, az egesz epulet viszont kb. fele akkora, mint a budapesti parlament. Balra a feher tombok az ottani kepviseloi irodahaz. Ezek “elott”, meg balrabb pedig a kancellari hivatal van. Koztuk, furan beekelodve pedig a svajci nagykovetseg.
Ez az egyik ujabb nevezetesseg, a masodik vilaghaboruban meghalt zsidok emlekmuve, egyforma meretu, de eltero magassagu betontombok. Itt talalkozunk eloszor az itteni teljesen feleslegesen foglalkoztatott emberrel, szoval o azokra szolt ra, akik ra mertek ulni a betontombokre. Gyerekekkel remalom a hely, mert egeszen szuk folyosok vannak es ket fordulo utan belul az eletben nem talalod meg oket.
Tovabbmentunk az Alexanderplatzra, mert ott van a tv-torony, amiben aznap vacsoraztunk. Elotte azert megneztuk a kornyeket is, ez a Neptun-szokokut.
Ez pedig a voros varoshaza. Remelem, hogy az epitesi munkak utan a rettenetes tavho(?) csoveket eltunetik majd. Sajnos eleg fix telepitesunek tuntek es kesobb a fopalyaudvar mellett is feltuntek.
Nem vittunk babahordo zsakot, ugyhogy neha kettot kellett cipelni, de azert igy mar tenyleg tul nehezek.
