Nekem a masodik legfonosabb latnivalo volt a Kew-i arboretum utan (persze Sir David minden felett volt, de o nem “latnivalo”, hanem az utazas oka). A Cutty Sark ket megmaradt teaklipper kozul az egyik. A masik, a City of Adelaide eppen ket honapja indult el egy jobb elet fele Adelaide-be, miutan Skociaban nehany evtizeden at rohadt.
A klipperek a vitorlashajok csucsa, gyonyoru, aramvonalas test, hatalmas vitorlafelulet. Az uralmuknak a Szuezi-csatorna megepitese vetett veget, mert ott mar a gozosok is el tudtak hajozni keletre. A fokkerulo utvonalon ez akkor nem volt meg kifizetodo (amikor a Joremenyseg-fok fele megkerulik Afrikat), amugy meg most is van ilyen, a capesize hajok olyan nagyok, hogy nem fernek at a Suezi-csatornan, ezert kerulniuk kell. Akit erdekel, egy csomo ilyen *max hajomeret van, erdekes megnezegetni oket (Suezmax, Panamax).
A hajo kiallitoteret nemreg ujitottak fel, erdekes, mert maga a test a levegoben log, oldalrol tartjak. Ezt az is segiti, hogy bar fahajonak tunik, ezek a vitorlasok mar vas bordazattal keszultek, amire aztan fa palankokat rogzitettek, de a vizvonal alatti reszt ezen kivul meg egy kulonleges otvozettel vontak be, ami megakadalyozta, hogy a furokagylok es a moszatok megtelepedjenek (komoly reztartalma van) a testen es lassitsak.
Eredetileg gondolkoztam, hogy elvegyem-e a telefont a terkeppel, de aztan az utcasarkon egybol ott talaltuk a hajot.
Az orranal van meg egy kulonlegesseg, egy gyalogalagut a Temze alatt. A kupolas epuletek mindket parton a bejaratok.
Jott jobbra a fak kozott van a masik. Azert volt praktikusabb az alagut, mert akkor nem kellett ilyen felnyilo-mechanizmust csinalni ,mint a Tower-bridge-nel vagy nem kellett ilyen gondolat rakni ra, mint a Bilbao mellett Vizcaya-hidnal (ami miatt egyszer reg majdnem lekestem a repulomet Bilbaobol visszafele, mert egyreszt igazibol mar nem volt ra ido, masreszt pedig bar a kozutakon spanyolorszagban jobbra tarts van, a vasuton megtartottak a balra tartsot, ezert rossz vaganyhoz mentem le es lekestem egy vonatot, persze azota mar erettebb lettem es most beugranek egy taxiba, de akkor csak vartam 20 percet a kovetkezore).
A kialakitast kritizaltak, mert igy bar biztosan nem eri mar viz a hajot, de szerintem ez nem gond, ilyen hajot amugy sem szabad mar kockaztatni a tengeren. Az oldalan ket borda kozott a vizvonal alatt vagtak egy ajtot, itt kezdodik a korut. Itt mar latszik a rezalapu otvozet, amivel bevontak.
Eleg jo melo lehetett ilyen kicsike lemezekkel lefedni az egesz testet. A sok-sok szoget a fa palankozasba vertek.
Itt latszik a hajotest metszete, belul vas, aztan vastag fa palankozas, aztan a femburkolat.
Igy nezett ki teaval megrakva. Utana sajnos lejjebb kellett adnia es utolso utjain mar omlesztett arukat szallitott, meg szenet is, ami szerintem eleg megalazo lehetett neki.
A kozepso fedelzeten gyerekkozpontu kiallitasresz jott, itt lehetett jatszani Cutty Sark makettel:
Ki lehetett probalni, hogy mennyi ido alatt sikerul a Horn-fokot megkerulve visszahajozni Ausztraliabol:
Aztan fent lehetett szaladni a fedelzeten:
A kis matrozok pedig takarithattak is:
A fedelzeten vegigsetaltunk, megneztuk a kormanymechanizmust es a tiszti szallast is. Eloszor nem is ertettem miert, de a legenyseg szallasa is a fedelzeten volt, aztan rajottem, hogy persze, a rakomany toltotte ki a also, zart fedelzeteket. A vekony fa falakkal nem lehetett leanyalom a Deli-oceanon. Bar ott, ahol uvolto negyveneseknek, tombolo otveneseknek es sikito hatvanasoknak hivjak a szeleket, lehet, hogy a hideg eppen masodlagos.
Koltsegcsokkentes mar akkor is letezett, volt egy idoszak, amikor a Cutty Sark portugal tulajdonban volt es az arbocai megserultek a Joremenyseg-foknal. Ekkor nem allitottak helyre szep teljes vitorlazatu hajonak, hanem atalakitottak barkentin vitorlazatura.
Azert eleg jelentos a kulonbseg:
A hajo teste alatt kiallitoter es bufe van. Kulonleges elmeny a hajogerinc alatt uzsonnazni. Berelheto is estenkent rendezvenyhelyszinnek, ha Londonban tartanek valami projektvacsorat, biztosan elokelo helyen lenne a listan.
