Majus kozepen Londonban jartunk, elsosorban azert, hogy megnezzuk Sir David Attenborough idei eloadast Richmondban. Szerencsere hosszu hetvegere esett az eloadas, igy csutortok hajnalban elrepultunk Heathrow-ra es csak hetfon reggel jottunk visssza. Igyekeztunk tartalmasan eltolteni az idot, ezt neztuk meg az elso nap.
A meteorologusoknak igaza lett, az elso nap szemerkelo eso fogadott. Szerencsere azert Osloban mar hozzaszoktunk az esohoz, szoval annyira nem viselt meg a dolog, eleve esonapi programot terveztunk. A repuloterrol kb. egy ora alatt metroztunk el a lakasig, azert mar untam a vegen, hogy “this is a Piccadilly line service to Cockfosters”, de vegul odaertunk. Igy visszanezve jobb lett volna a tomegkozlekedesre inkabb pay-as-you-go uzemmodban hasznalni a kartyat, mert igy viszonylag draga lett a 7 napos jegy (5 napra kellett, ebbe fertunk bele), nem mentunk annyit, mint ahogy azt gondoltam volna, raadasul hazafele vegul inkabb taxit rendeltunk a hajnali indulas miatt, mert akkor meg nem ment a metro.
Szoval elso nap: a SeaLife akvariumot neztuk meg es mentunk egy kort a London Eye-on, aztan egybol meg is lett az autentikus londoni taxielmeny is, mert nem volt eronk visszacipelni a kolykoket.
Az akvarium eros kozepes. A kozponti medence szep nagy, van benne capa, teknos, raja, tonhal de a Monterey-i es a lisszaboni is jobb volt. Ezzel egyutt itt joval olcsobb is volt a belepo, mint Kaliforniaban.
Veronika nagyon elvezte, igy ket eves kora korul kezd teljesen kinyilni ezekre az elmenyekre, ot erdekelte most a legjobban.
Itt kivetelesen nem szabadott simogatni a rajakat.
Aztan az akvarium utan a London Eye kovetkezett. Szerintem minden varosba kellene egy ilyen jo kis oriaskerek, mar Nizzaban is nagyon szerettuk. Persze az eso miatt most nem lathattunk tul messzire, de igy is erdekes volt latni a sok epuletet, amit mar olyan sokszor neztunk a tv-ben. Igazibol a Big Ben es a brit parlament epulete is kisebb volt, mint amire szamitottam. Sot, egy csomo dolog kisebb volt, ez volt a benyomasom a londoni varoshazarol is (ha ebben elfer az adminisztracio, az egy csoda, tartok tole, hogy berlik a ket mellette levo tombot is), a HMS Belfast (nem neztem meg elotte, hogy “csak” cirkalo, nem csatahajo, mint a Texas volt), a Tower-bridge se tul nagy, bar lehet, hogy csak kiegtem :-).
Nagyon erdekes, hogy a kozeli tolcsertorkolat miatt egeszen komoly arapaly jelenseg van meg a varosban. Balra lent a megyehaza, ebben volt az akvarium is, erdemes megnezni, hogy itt is teletomtek az eredetileg ures udvarokat mindenfele ablaktalan vasbeton bunkerrel.
Tetszett ez a sokvaganyos vasuti hid, kozvetlenul a parton az egyik nagy csomopont, a Charing Cross.
Tetszik, hogy a kisebbektol a legnagyobbakig is ugyanazzal a modszerrel hajtjak meg oket: egeszen kicsi villanymotorol gumikerekeket forgatnak. A kereket csak a kerekek tapadasaval hajtjak es fekezik. Itt jol latszik a kabinok kulonleges felfogatasa is, kb. 35-35%-nal van egy-egy femgyuru, amin korbefordul a kabin is, igy a tetejen is jo lesz a kilatas, mert nem kell a kerek kulso felulete ala sullyedni.
A gyerekeknek nagyon tetszett. Mar majdnem megusztuk, de a lefele szallo iven Lilynek pisilni kellett, ugyhogy kb. fel pillanat alatt adtunk ra egy pelust. 
Most nem jutottunk kozelebb a parlamenthez es a Big Benhez, majd lekozelebb.
Csodálatosan szép volt! 🙂