Megint tul sok kep lenne egy posztnak, ugyhogy eloszor most csak a nagy fakig tarto ut lesz benne. A hegyseg labanal vannak azok az ultetvenyek, amik a vilag elvonalaba hozzak Kaliforniat a narancs, mandula, pisztacia es meg ki tudja milyen gyumolcsok termeleseben.
Mivel kotelezo volt holancot vinni, ezert igazibol varatlanul ert, hogy nehany kilometerrel a nemzeti park bejarata elott meg nagy narancsultetvenyek mellett huzok el, ami raadasul teli van szep erett narancsokkal.
Eredetileg akartam venni, csak aztan ugy dontottem, hogy most sietek felfele, mert minel korabban fel akartam erni, de aztan persze visszafele nem erre jottem, ugyhogy a frissen farol szedett narancs most kimaradt.
Tipikus taj, szep zold minden, intenziv allattartas es novenytermesztes.
Narancsfak mindket oldalon, a hatterben mar emelkednek fel a Sierra Nevada hegyei.
Tenyleg eleg nagy a szarazsag eppen, ebben a viztarozoban kb. 20-25 meterrel alacsonyabb a vizszint mint a tervezett, lathatoan regen volt mar feltoltve, pedig most van eppen a csapadekos idoszak, szoval nem lesz boven viz iden nyaron sem.
Szinte az egesz volgynek viz alatt kellene lennie.
Itt mar indulok fel a szerpentinen. A Mazdat felhajtottam fel ora alatt, de ezt tuti csak egyedul lehet ilyen gyorsan megcsinalni, mert meg en is kicsit rosszul voltam, pedig en vezettem. Ha gyerekek lettek volna, akkor biztosan ketszer-haromszor ennyi ideig tartott volna ket hanyasszunettel.
Mar jonnek a havas csucsok. A fak majd’ 3000 meteren vannak.
A folyo is sokkal nagyobb vizmennyisegeket szokott levinni.
Erdekes volt ez a szikla, de azert eleg gyakran latni ilyet gleccsereknel, ugyhogy itt csak lassitottam 🙂
Aztan feljebb mar magasabb sziklak is voltak, az ut meredeken ment felfele, szerencsere semmi ho sem volt, a lancokra nem volt szukseg.
Tetszenek a hegyek, igazibol a norveg hegyek is jok csak tul vadak, veszelyesek, ezek kicsit az Alpokra hasonlitottak inkabb es baratsagosabb volt a kornyezet.
Aztan felertem a nagy fakhoz, amirol a leiras a kovetkezo bejegyzesben lesz.
