Sziasztok!
Elso nap – 2009.07.25.:
Indulas Nordbybol kb. 9 ora korul. [Gyuri megjegyzeseivel]
Eloszor egy fuggohidnal alltunk meg. Nem volt semmi kulonosebben erdekes, csak a hid maga es a hegyi folyo alatta. Szoval csak atmentunk es visszajottunk, meg csinaltunk par fenykepet.
Kajak nem volt tul lelkes a fuggohidtol, raadasul problemat okozott neki, hogy mind a negy labat a deszkara hid deszkapadlojara tegye mikozben latja az alattunk hompolygo vizet. De nemi unszolas utan megoldotta a dolgot. 🙂 [A harcikutyaval az volt a gond, hogy egy lepesnel messzebb nem mert elmenni tolem. Ezert nekem is mogotte kellett lepkednem, csereben a hid jobban ingott. Ettol harcikutya felni kezdett :-), a Shrek az a jelenete jutott eszembe rola, amikor Shrek atzavarja Szamart a kiralylany varaba.]
A kovetkezo megallo a norveg vadlazac centrum volt: http://www.norsk-villakssenter.no. Megneztunk egy filmet a lazacok eleterol: a kis lazacok patakokban, folyokban nonek meg kb. 20 centimeteres nagysagig harom ev alatt. A “tengererett” lazacok levonulnak a folyon at a tengerbe, ahol tovabb foltyatjak a gyarapodast amig el nem erik a felnott sulyt (max. 35 kilos es 120 cm hossz). A kifejlett lazac arral szemben feluszik szulohelyere, ahol szines naszruhajat feloltve part keres. Ugyanabba a patakba ikraznak, ahol ok maguk szulettek. Az ikrazas utan a feluszastol kimerult halak altalaban elpusztulnak. A muzeumban mindenfele meretu lazacot meg lehetett tekinteni a par centistol a meteresig.
Megalltunk egy boltban bevasarolni estere es masnapra.
Ezutan a gleccsermuzeum kovetkezett. http://www.bre.museum.no/ Itt megneztuk, hogy hogyan alakul ki es hogyan “mukodik” egy gleccser. A muzeumban nem csak elvi leirasok vannak, hanem szamos mukodo modell, amit ki lehet probalni: hobol jeget preselni, megnezni ahogy a jeg megolvad nyomas hatasara, valamint hogy milyen erosen tart a specialisan jeghez tervezett csavar jegmaszoknak. A gleccserek vizet szamos eromu hasznalja ki. Egy keresztmetszeti modell mutatta be egy ilyen eromu szerkezetet a hegyen beluk, meg a vizet is at lehet folyatni rajta. 🙂 A gleccserbarlang-szimulator egy keskeny folyoso, amiben a homersekletet es zajokat is olyanra csinaltak, mintha egy gleccser belsejeben setalna az ember. A muzeum tetejerol szep latvany nyilt a kornyezo hegyekre.
A gleccsermuzeumhoz legkozelebbi gleccser a Supphellebreen, http://www.visitnorway.com/en/Product/?pid=32595. Nem a legnagyobb gleccser ez, amit megnezhet az ember, de nagyon jol megkozelitheto. Vizszintes talajon par percnyi setaval kozel lehet kerulni a gleccser labahoz. Az olvadekviz annyira hideg, hogy nem is hidegnek erzi az ember, hanem csak azt erzed, mintha nagyon erosen osszenyomna valami a labadat. Gyuri gyujtott szep koveket az akvariumhoz.
Jo volt megerkezni a hazikoba. Ugyanoda mentunk, ahova Domeekkel. Meg mindig jol nez ki es jol fel van szerelve. Par perc alatt jo meleg lett benne. 🙂 Egy kicsit felfele maszni kellett a hazhoz. Mint utobb kiderult, az utolso ottjartunk ota meg egy hazikot epitettek a kornyekre, igy sokkal kevesebb lejtonmaszas eleg lett volna… [mert ahhoz csinaltak autofeljarot, kb. 10 meter szintet lehetett volna megsporolni] A kipakolast mar azon keresztul csinaltuk. Jo latni, hogy itt meg mukodik az a rendszer, hogy a ko ala rakjuk a kulcsot es senki nem tori fel vagy rabolja ki a hazat.
Az ut osszesen kb. 510 km volt. A mellekelt terkepen lathato jelolopontok jobbrol balra: Nordby, Norsk Villaks Senter, Norsk Bremuseum, Telefloken haziko.
Látom Kajak szereti anyut. 🙂
Nagyon szép lehet ott, én tuti élveztem volna a függőhidat.
És gondolom este lazac volt a kaja. 😀
Puszi nektek