Az elozo nap keson ertunk mar fel, ezert nem sikerult megneznunk a solymaszok bemutatojat, ezert visszamentunk. Sikerult baglyot es solymot simogatni es meg ajandek tollat is kaptak a gyerekek.
A kedves madarak hagytak magukat simogatni, bar azert a solyom fejerol nem vettek le a sapkat. A bagoly turelmesebb allatnak tunt, ot ugy hordtak korbe, hogy a simogatokra nezett, persze elotte kapott egy jo adag naposcsibet, hogy elegedett legyen :-).
Erdekeseket meseltek, peldaul, hogy mindig van esely arra, hogy az allat meglep. A fenykepen a legoregebb solymuk, Prince van, ot mar ketszer hoztak haza, az egyik szokesnel fel nap alatt Amszterdamig repult.
10 km-rol hirdettek a hegyen talalhato jatszoteret-parkot (Marchenparadies), volt egy-ket elfogadhato jatek, de igazibol nekunk eleg nagy csalodas volt. Egyreszt, belepo van, de utana minden nyomorult jatek meg 1-2 darab 50 centes-1 euros ermevel mukodik, a masik pedig, hogy ennek ellenere lathatoan kb. 20 eve nem koltottek semmit a gepekre, ezert leelt, kopott, rosszul mukodo darabokkal talalkoztunk. Kulon utaltam a szemet akkus kisautot, ami a penzt benyelte, csak utana nem ment, mert lemerult az akku. Persze attol meg a penzszedo mukodott rajta. Azert a gyerekek szerencsere jol ereztek magukat, persze a szokasos 15 perces hisztikort a mostani indulasnal sem usztuk meg, ugy tunik, ez mindig igy van jatszoterrol hazaindulasnal.
