18-an, vasarnap a kozeli cseppkobarlangot es egy kolostort neztunk meg. Sajnos a francia barlanglatogatasunrol irt bejegyzes jutott eszembe ujra, az Aggteleki-karszt barlangjai utan minden mas cseppkobarlang gyenge. Ez sem volt kivetel.
Egyreszt mar a kezdet sem volt jo. A vadonatuj (tipikus, 2000-es evek EU penzbol epult latszobeton-uveg epulet, szerencsere a corten acel itt most kimaradt) epuletbe be kell menni jegyet venni, de az ujonnan kibontott bejarat meg nem hasznalhato, amugy meg valamiert 20 meterre epitettek az epuletet az ajtotol, szoval legalabb zarni meg orizni kell majd.
Nemam, hogy akkor egybe epitettek volna a latogatokozponttal, neeem.
Aztan felsetaltunk a regi (mostani) bejarathoz, ahol peldaul mar etterem is volt (nem lennek a helyukben). Itt aztan elkezdodott az idoutazas valahova a 70-es evekbe (gondlom, ilyen lehetett). Eloszor is:
Mert aztan mi a nyuves baja lenne a fenykepezestol a cseppkonek? Ha valaki az algakkal jonne, abbol mar most is van eleg, mert rosszul elheleyzett, melegito halogenizzok vannak. A ledeket csak most probalgatjak. Persze nem veletlenul vettunk nagy erzekelovel szerelt fenypekezot, az ertekelheto kepekhez nekunk nem kell mar vaku, szoval magasrol tettem a fenykepezesi tilalomra. Mondjuk nem mintha olyan sok dolgot kellett volna vedeni.
Itt az elso ertekelheto cseppkoalakzat lathato, fent eroteljes algasodassal.
A leggazdagabb formacional azt hittem, eltevedtunk es ez tenyleg valahol a 70-es evek es meg abbol sem Europa. Az amugy szegenyes kis csoportot SZOGESDROT vedte a latogatoktol! A barlang amugy csak vezetessel latogathato, max. 15-20 fos csoportokban es kepesek voltak szogesdrotot kirakni. Ez azert viccnek mar eleg durva lenne. A nehany millio euros uj latogatokozponttal talan belefert volna egy plexifal,ha mar nagyon vedeni akarjak. Persze azt takaritani kellene, a szogesdrot meg amugy is itt volt a vilaghaboru utan gondolom.
Egy-ket helyen mar vannak LED-ek, ugy gondoljak, hogy muveszi, ha szinesek. szerintem inkabb csak zavaroak, plusz szegeny feheregyensulyallitas nem is tud mit kezdeni veluk.
A latogatas fenypontja az volt, amikor vegre kijohettunk, persze elotte meg at kellett verekedni magunkat a nyomorult forgovillan, ami a gyerekekkel es a gyerekhordo hatizsakkal nem volt konnyu. A tura sajnos nem korben megy, hanem be es ki ugyanazon az uton. A barlang melletti toban viszont szep nagy halak uszkaltak.
Osszehasonlitasnak, harom kep a Baradlabol:
Kicsit lelombozott a barlang, de szerencsere a maulbronni kolostor sokkal erdekesebb lett, mint amire szamitottam. Vilagoroksegi helyszin es meg is erdemli a cimet. Egyreszt nagy, egy kicsi, fallal korulvett varos. Masreszt, nagyon szepen megmaradt. Itt azert a parkban mar elorkerult a corten acel :-).
Szep, hatarozott kapu. Biztos megvedte oket az esetleges “kalandozasoktol” :-).
Mar Heidelbergben is tetszett, ahogy nem feltek kis kunyhokat toldani a nagyobb falakhoz, ez is erdekes volt.
A kolostor fotere meglepoen nagy, szerintem jo lehetett itt elni. A nagy, sokemeletes epulet szerintem a magtar lehetett.
A teren szepen megtervezett fachwerk hazak vannak, nem ossze-vissza elemekkel, ami neha elofordul a kisvarosokban, szepen szabalyosan megy a terhalo.
Szep nagy a kolostor temploma is, nagyon massziv falakkal.
Termeszetesen sajat sort is foznek es bort is termelnek. 
A kapu belulrol.
Eriknek es Lilynek nagyon tetszett a foteri szokokut es a vadgesztenyefak es persze az, hogy itt szabadon szaladgalhattak, mert erre nem johetnek autok.
Kint meg jatszotereztunk egy jot indulas elott.
