Cancún, utazas

Egy nehez nap es ejszakaja.

Technikai megjegyzes: az ut alatt is keszitettem kepeket, de azokat a Canonnal, viszont nincsen CF olvaso a gepemben, ugyhogy csak otthon fogom tudni letolteni azokat. Igy viz alatti kepeket sem fogtok kapni jovo hetig.

Mar sejtem, hogy mit jelent, ha valami kurva messze van. Meg csak 18:00-van, azaz 7:30 perce vagyunk uton, azert kezdem megunni. Aludtam az OSlo-CDG szakaszon, itt is talan masfel-ket orat, de mar teljesen kipihentem magam. Az akkumulatorom meg masfel oran at birja. Rajottem, hogy hiba volt a poggyaszba rakni a kis utazo konnektor-atalakitot, mert igy nem fogok tudni tolteni Mexico Cityben, ahol 5 orat kell majd varnom az atszallasra.

Masfel oram volt Parizsban, legkozelebb inkabb ket-harom orat kell hagyni, mert gyakorlatilag eppen belefert a biztonsaig ellenorzes es a kaja-pia vasarlas. Most mar rutinosabb voltam, ezert vettem ket liter innivalot es negy szendvicset az utra, ebbol eddig egy szendvics es 7.5 deci innivalo ment el.

Erdekes a 767-es, eloszor ereztem egy repulogepet “elavultnak”, a belsejen nagyon latszik, hogy nem mai gyerek, de tovabbra is ezt a 2-3-2 szekelrendezest tartom a legjobb szelestorzsunek. A meretek nem olyan lenyugozoek, mint a guadeloupei uton, ahol 777-300-zal mentunk (a visszafele uton 777-200-zal jovok majd).

Erdekes, egyenlore egyetlen egy gyereket lattam az egesz gepen. Furcsa, ugy tunik, errefele nem jonnek ilyenkor csaladok nyaralni. Bar, meg en sem tudom, hogy hogyan birom majd ki a “maradek” (eppenhogy feluton vagyunk) 7 orat. A legkozelebbi interkontinentalis utra kell venni megy egy utazoakkumulatort. Ugy kell beloni, hogy kb. az utazas idejenek 70%-ra legyen akksi.

Sajnos itt nincsen semmi, ami mutatna, hogy hol tartunk, pedig elvileg mar a Karib-tenger felett lehetunk. Ilyen hulye immigration nyomtatvanyt kell kitolteni, basszus, komolyan nem ertem, meg ha valami kedvelt migracios celorszagba mennek, de ide? Mindent meg kell adni, hol laksz majd, mi a foglalkozasod, vegzettseged, a formot kettetepik majd, a masodik felet az orszag elhagyasakor kell leadni. Tok jo, egy ilyen 8×12 cm-es cetli, jo helyre kell rakni, mert tipikusan ezt hagyna el az ember eloszor.

19:00, tudatok mi a mereg?, na az, amikor a melletted ulo ven picsa telionti a nadragodat narancslevel. Meg a szeket is. Hogy harom reteg polart tegyel a segged ala, hogy ne aztasson nagyon. Persze gyorsan felpattanni nem birsz, mert be vagy kotve es amugy is a talcan elotted a kaja. Picsaba, meg ragad is es foltot hagy. Ez az elso ut, hogy nem hoztam tartalek hosszu nadragot, csak ket plusz rovidnacit, hiszen csak ket nap van ra szuksegem. Esz a mereg, kenytelen leszek kimosattatni a hotelben.

Az oldalam is tiszta narancsle, nem am, hogy a ferjet ontotte volna le, picsaba. Vagy lenne gyerek, akivel megtortenik az ilyen es beletartozik a kisgyermekek uzemebe… vaaaa.

19:35, vege az akksinak, mostantol olvasas es ipodhallgatas jon Battlestar Galactica helyett. Azert ez uncsibb lesz, nem tudom ,nem lett volna-e okosabb inkabb a laptopot az ut vegere hagyni es ipoddal kezdeni. Lehet, hogy a visszauton megprobalom, bar az is igaz, hogy a visszaut csak 10-11 ora, nem 13-14, mint ez, szoval ott mar “lassan” odaernenk.

3:00 (23 oraja vagyok uton, meg nem ertem oda!), mar tobb, mint ket oraja varok Mexico Cityben a csatlakozasra, huj, de nagyon elegem van. Igazibol most kezdek nagyon elfaradni, ez mar nem vicces. Ja, ket taktikai hibat vetettem: az ipodon a lock nem volt bekapcsolva, ugyhogy sikeresen lemeritette magat a hatizsakban, szoval hallgatni nem tudtam. Aztan valami megmagyarazhatatlan oknal fogva a konnektor-atalakitomat a check-in csomagba raktam, igy hiaba van mintaszeruen nyolcasaval konnektor laptophoz, az enyem nem megy bele, itt az USA szabvanyt hasznaljak. Mar arra is gondoltam, hogy ket drottal atvezetem az en csatlakozomra, de erintesvedelmi szempontbol aggalyosnak tartom 🙂

(az ez utani reszeket mar “masnap”, a konferencian ulve irom)

A varakozas gyilkos volt, ilyen enyhen autistanak tunhettem, mert a vegen mar torokulesben ultem a foldon es dolongeltem. Annyira elegem volt mar.

Szerencsere jo helyet kaptam a gepen, egybol a business class mogott, nagyobb volt a hely. Nem mintha sokat lattam volna belole, mert amint felszalltunk elaludtam. Mexico City nagyon furcsan nez ki a levegobol, nincsen az a tipikus felhokarcolos latkep, inkabb csak egy hatalmas kisvarosnak tunt, ilyen 4-5 emeletes hazakkal ameddig a szem ellat. Tobb percig repultunk felette.

A megerkezes cancunba rettentetes volt. A transzfer iroda nem jelent meg, ellenben minden televolt hienakkal. A levelben amit a foglalaskor kaptam, kulon kiemeltek, hogy ne alljak szoba senkivel, nagyon nezzem meg, hogy valaki az-e akinek kiadja magat. Peldaul az egyik, aki teljesen ramakaszkodott amikor latta, hogy nem varnak ram, az istennek nem akarta abbahagyni, amikor mar negyedszerre kuldtem el, akkor mar kicsit hatarozottabban (de a jolneveltseg hatarain belul), akkor meg probalt nagyon kemenynek tunni, hogy o akkor a kis CB radiojan hivja a rendoroket,hogy nezzek meg a poggyaszom, mert biztosan csempesz vagyok. Kirohogtem (inkabb kinomban ,bar mivel tudtam, hogy nyugodtan johetnek es semmit nem talalhatnak, nem is izgultam rajta), nem tudott vele mit kezdeni. A repter is rajatszik erre, mert hogy a budos picsaba nem tudnak egy rohadt embert odarakni, aki nem csak spanyolul beszel, azt nem hiszem el. A transzfer ceg azt irta, hogy az irodajuk a 3-as terminalon van, en a kettesre erkeztem (elvileg varniuk kellett volna engem), ezert gondoltam elmegyek a harmas terminalhoz. Egyik hulye sem tudta megmondani, hogy oda mar ne menjek, mert zarva van. Mindegy, kimentem a shuttle-hoz, ami a T2 es T3 kozott jar,20 percenkent. Erre egy faszi tokeletes angolsaggal megszolit, hogy o mar 45 perce var, es gyalog megy inkabb oda, ha szeretnem megmutatja, hol van. Kicsit tartottam tole, hogy csapda lesz, de szerencsere nem volt az. Persze a T3 zarva volt, senki sem votl ott, mehettem vissza a T2-re, egyedul, sotet, iparteruleten. Ugy voltam vele,hogy ha kell valakinek a borondom, akkor odaadom, aztan majd leverem a biztositon.

Probaltam kifogni a hienakon, ugyhogy kozvetlenul odamentem egy taxishoz, aki meglehetosen nyugodtan uldogelt az autojaban, es megkerdeztem, mennyiert visz el a hotelbe. Elore megegyeztunk, aztan elvitt.

Annyira jo volt megerkezni, ledobtam a legbudosebb ruhaimat, a maradekban meg lefekudtem aludni. Kb. 5 orat aludtam, (minden idopotn hely ido szerint (CET-7)), 6:20-kor ebredtem, megneztem ket resz BSG-t, aztan lementem “konnyu” reggelire. Hm, ketfele marhas dolog plusz krumpli plusz a vegen kb. fel kilo gyumolcs, leobliteni :-).

Sorry, comments closed.