Santorini – Fira

Sziasztok!

Santorini egy kis görög sziget, a Kükládok tagja. Mi a legnagyobb települését?l, Firától nem messze Firostefániban szálltunk meg. A falu azzal érdemelte ki a “Fira koronája” nevet, hogy a kaldera Firahoz közeli legmagasabb pontja.

Ez a kép a szállás el?tt készült:

A szobánk nem volt túl nagy, de korrektül berendezett és tiszta. Az erkélyen volt egy asztal, két szék és némi kilátás:


Fira, Firostefáni és Imerovigili gyakorlatilag egy összefügg? települést alkotnak a kaldera mellett. A magas hegyes táj a sziget keleti vége felé lankásan lejt, de hirtelen, szakadékszer?en meredek a kaldera felöli, bels? oldalon. A bels? oldal mély vize és a sziget alakja régen és most is kit?n?, védett kik?tési lehet?séget biztosít.

A régi kiköt?t meredek szerpentin és a turisták számára kiépített libeg? köti össze. Autóút nincsen, a szerpentinen szamarakkal lehet közlekedni vagy gyalogolni.

A régi kiköt? ma gyakorlatilag csak turisztikai célokat szolgál. Itt várnak a sétahajók, itt “rakodják” a hatalmas kirándulóhajókon érkez? amerikai és európai nyugdíjashordákat.


Mindegyik nyugdíjashordára külön számot ragasztanak (nem vicc!), majd egy idegenvezet?re bízzák, aki megkísérli egyben tartani a csoportot miközben feltranszportálja ?ket (szamaragolás vagy libeg?) és körbevezeti ?ket a városon (=szuvenírvásárlás és egyéb pénzköltés). Ennek köszönhet?en Fira utcái még el?szezonban is dugig vannak emberekkel nap közben.

A kiköt? amúgy egészen hangulatos. Van egy-két étterem, er?dkezdemény és valami fegyverszer?ség, amir?l nem derült ki, hogy csak a turisták kedvéért van-e ott.

A tengerr?l nézve látszik a szerpentin is:

Fira sajnos nem túl sok lehet?séget kínál kultúra terén. A város is tele van templomokkal, akár az egész sziget. Érdekes, hogy egy m?köd? vulkán és a tenger közelsége ezer szentbeszédnél is jobban növeli az emberek vallásosságát.

Ezen kívül három múzeumot látogathat meg a gagyiboltok tömkelegében megfáradt utazó. Sem az archeológiai sem a paleontológiai múzeum nem hagyott mély nyomott bennünk, amiért a tárlatok igencsak szerény mérete és változatossága okolható. A falfestményeket bemutató múzeumban azonban sikerült életre kelteni a minoszi kor hangulatát.

Számos rekonstruált szoba- és teremrészlet mellett a feltárás lépéseit is bemutatták. Meglep?dve láttuk, hogy i.e. 2500 körül itt már olyan emeletes házakat építettek, amiken a fels?bb szintek is elbírták a kikövezett padlót. Történelemben nem túl járatosak (pl. mi) számára meglep? az Akrotiriben feltárt település mérete és összetett funkcionális szerkezete. Le a kalappal az öregek el?tt!

Ezzel akkor be is mutattok az összes látnivalót a városban. 🙂 Nem, a kétmillió nyakláncot, strandpapucsot, giccses m?szamarat áruló bolt nem látnivaló.

Próbálkoztunk egy kis gyalogtúrával is. De egyrészr?l baromi meleg van hozzá, másrészr?l nem nagyhon van hova menni. Végül egy sétát sikerült megejteni: Firostefániból hangulatos gyalogút vezet Imerovigilibe. Ahol ugyanúgy nincs semmi, mint Firostefániban, de legalább vissza lehet jönni.

Estére szerencsére leh?lt egy kicsit a leveg?. Ha nem volt szerencsénk, akkor megint feltámadt a szél, amit?l baromi hideg lett. De ez a képeken nem látszik:

Firában található egy-két igencsak szép hely és egy múzeum, amit feltétlenül érdemes felkeresni. Minden szép, frissen festett, derékszög?, tökéletes. Turistásan tökéletes. Az összhatáson azonban sokat ront a turisták és szuvenírboltok hada, ami még így el?szezonban is épp csak nem haladta meg a toleranciaküszöbünket. Santorinire látogatóknak azt ajánlom, hogy valamelyik kevésbé szeles strandon száljanak meg, és csak egy napi kirándulás alkalmával jöjjenek Firába. Arra viszont érdemes:

Sorry, comments closed.