Vikiek kicsit kesobb erkeztek, ugyhogy megneztuk a legkevesbe felnottes programot, az allatkertet. Pragaban meg mukodik az Uber, ugyhogy rendeltunk egyet es korulbelul negyed oras uttal mar ott is voltunk. A varosrol az a benyomasom, hogy kisebb, mint Budapest, legalabbis a varoskozpont 20 perc alatt atsetalhato.
Az allatkert vegulis okes volt, de nincsen belole semmi szenzacios. 
Kicsit kellemetlen, hogy a kozepen egy nagy domb van, ezert leginkabb korbe lehetett csak setalni. Mondjuk emiatt legalabb csuszdakat konnyu volt csinalni. 
Az egesz park inkabb kisvarosias volt, persze azert itt is talaltunk nehany erdekes allatot, a legtobb a titokzatos “allat” fajtabol, mert csak csehul voltak kiirva a nevek, a latinra pedig nem volt kedvem keresni.
Elmehettek ilyen messzire egyedul, hogy megnezzek az allatokat es eppen elkezdenek visszafele szaladni. Veronika mar nehany perccel elotte alig tudott menni.
Az elefant nagyon erdekes volt, ide Veronika mar a bejarat ota el szeretett volna jonni.
Es itt a talpmeret-sorozat:
Nagy majom-kis majmok.
