Az utolso latnivalo a Volvo muzeum volt (Goteborgban van a Volvo Cars uzeme).
A muzeum a Volvo ipartelepen belul talalhato, a varos tenger feloli szelen. Itt van a ceg vezetosege es a fejlesztes is. Itt peldaul az aramszedos-megalloban-toltos buszuk egyik megalloja (az aramellatast amugy az ABB-vel kozosen csinaltak). 
Nem lattam meg helyet, ahol ennyire ragorcsoltek volna a vendegwifire: naponta valtozo, megjegyezhetetlen kodok. A Volvo iparterulet kozepen. Ertelmetlen.
Versenykamion legobol,
es igazibol is:
Favazas busz, a Volvo egyik elso jarmuve.
Lily tobbszor szolt a tobbieknek, hogy uljenek le es beszelgessenek :-).
Szep regi autok voltak midnenfele. Itt tenyleg muzeumi peldanyok vannak, gyonyoru allapotban.
Ez az 1800-as meg ma is szepen nez ki.
A kombinal pedig latszik, hogy a nemreg kifutott C30 honnan kapta az egybeuveg hatso ajtot.
Itt mar olyan Volvok vannak, amire emlekszem gyerekkorombol. A sor vegen egy 850 R van, sokaig ugy gondoltam, hogy egy ilyen lesz az elso autom. 
Legobol keszult XC90.
Egy hatarozottan szep C70.
A Viggen itt is feltunk a hajtomu miatt.
Rallysport auto, erdemes megnezni azokat a hatalmas csoveket, amik oldalrol a szellozoracsoktol viszik a levegot a motorra.
Teljesen kikonnyitett kombi 850-es, ezek voltak az egyetlen autok, amire emlekszem, amiket kombi karosszeriaval neveztek a turaauto bajnoksagra.
Elotte kiallitva az othengeres versenymotor.
Ez egy nagyon erdekes koncepcioauto. Gyonyoru szin, hosszu orr, elfogadhato hely az elso ulesen, nincs hely a masodikon es akkor jon az erdekes hatso ajto-ablak.
Ujabb tanulmanyauto, nem nehez belelatni a nehany evvel kesobb megjelent XC90-et.
A hajozas is megjelenik egy korulbelul 20 darabos motor-hajtomu kiallitassal.
Szerencsere a legtobb nehezgepet itt is meg lehet tapogatni, fel lehet rajuk maszni.
Ez egy tankmotor. Amiert erdekes, hogy 100 km-en 270 liter benzint fogyasztott. Terepen lenyegesen tobbet. A tankban csak 370 literes uzemanyagtartaly volt, nem csoda, hogy a kortars Challenger moge pedig uzemanyag-utanfutot lehetett kotni.
Az elso nehez Volvo teherauto es az elso, ami turbodizel motort kapott.
Az elso teherauto, amit a Volvo arult. Szemelyatuo alapokra epult.
A Volvo ismert kozepmotoros buszmotorjainak egyike, 1.5m kilometert utazott, a visszavasarlas utan semmilyen emlitesre melto kopast nem sikerult kimutatni.
Igy van elhelyezve az alvazban, igy nem foglal helyet a hasznos tehertol.
Azert a piros-piros kombo szerintem nagyon durva mar.
Ezt az autot hianyoltam, aztan kiderult, hogy a kiallitas utan, a bufe elocsarnokaban van. Ez a Volvo ECC, az a tanulmany, aminek az elejebe egy kicsi gazturbinat epitettek. Sajnos nem sikerult az attores, pedig kicsi, konnyu es uzembiztos gazturbina egeszen jo aramforras lenne a mai hibrid/elektromos autokhoz. Ami erdekes, hogy ezen az auton jelentek meg az ujkori Volvo stilusjegyek eloszor. Tiszta elso generacios S80, meg a gimnazium elejen vettem egy Auto Magazint, abban lattam es mert akkor legjobban a Volvo 850R tetszett, ezert nem orultem neki, hogy ilyen fura lekerekitett lett. 🙂
Az egyik megoldatlan problema a turbina extrem melegedese volt. Plusz a kipufogogaz is tobb szaz fokkal melegebb volt, mint a szokasos. 
Nem furcsa valami ezen az auton? 🙂
