St Vincent utan az orszag meg egy szigeten, a Grenadinokhoz tartozo Bequian is kikotottunk.
Az Admiralitas-obolben kotottunk ki. Eloszor strandoltunk egyet egy szep homokos strandon a varos mellett, ahol senki mas nem volt rajtunk kivul. Aztan rajottunk, hogy miert, amikor a dingi elerte a torohullamot. Eleg vizesen szalltunk ki, visszafele pedig Kati otlete segitett es megkertuk egy helyi halaszt, hogy a hat meter koruli csonakjaval vigyen minket vissza a hajora. Elotte egy kor embert sikerult visszakuldenunk a dingivel, eleg komoly kuzdelem aran.
A varoska okes volt, nekem jobban tetszett, mint a tobbi St vincenti telepules. Persze ez “nagyvilagibb” is, az obol kedvelt kikotohely.
Sekely vedett horgonyzohely, legifelveteleken is nagyon jol mutat. Erdekes, hogy itt sem volt sem marina sem egyszeru uzemanyag vagy viztoltesi lehetoseg. A viz itt mar problema, mert nincsenek nagy hegyek, ezert nincsen eleg eso, a vizet St Vincentrol hozzak tankerrel.
Mindenhol eleg sok hajo volt, itt is keresgelnunk kellett este szabad boja utan.
Mashol az ilyen vilagos viz mar eleg veszelyesnek szamit, itt szerencsere az egesz obol egeszen egyenletesen 6-8 meter mely volt.
Ez mar a visszafele ut, St Vincenten a Cumberland obolben kotottunk ki. Az ut egyik legjobb vacsorajat sikerult itt enni, bar a kikotes eleg nyomasztora sikerult, 5-6 csonakkal rohantak meg minket es nem voltak tul kedvesek. A turistaforgalom itt eleg alacsony volt, ezert az etteremben nem volt etlap, hanem ugy mukodott, hogy szoltunk, hogy szeretnenk enni es hanyan vagyunk, aztan ok foztek valamit :-).
Azert azt lehett valasztani, hogy csirket vagy halat kerunk-e. A hely nagyon tiszta volt, a konyhara is belattunk, teljesen rendben volt. Valahogy nem illett erre a szigetre, a fonok lany biztosan nem a szigeten tanulta az etteremvezetest.
A reggeli zapor azert mar szinte giccses szivarvanyos-napfelkeltes kepeket eredmenyezett.
Ez a dzsunkelreszlet nagyon tetszett, plane a nagy zold fa ott a domb csucsan.
Banan es viraga.
Bolt.
A lanyok gyumolcsre alkudnak.
Egeszen sok nagy vitorlast (vagy arboccal felszerelt alvitorlast) lattunk, nehanynak meg a vitorlai is fel voltak huzva.
Martiniquetol delre egeszen nyilvanvalo problema, hogy mindenki, mindig fuvezik. Nem igazan lehet jozan embert talalni.
Visszafele ket szep strandon is megalltunk.
Aztan mar csak az utolso szakasz volt hatra, St Lucia es Martinique.
