Sikerult talalnom egy szabad helyet az urkozpont hosszu turajara, ugyhogy egy reggel Houston fele vettem az iranyt. Reggel 9-re mar a belvarosban voltam.
A latogatokozpont 10-kor nyit, nagyon kenyelmesen odaertem, en voltam kb. a tizedik a parkoloban. Egybol ez a latvany fogadott, igazibol el vagyok kenyeztetve, mert ugyan impressziv volt, de nem nyugozott le annyira, hiszen nehany honappal ezelott mar lattam 747-est es a Burant a speyeri muszaki muzeumban. A ket gepet meg csak elokeszitik, jovore lesz latogathato.
A latogatokozpont rendben van, jo nagy ajandekbolttal, ott is hagytam 150 dollart polokra-bogrekre, aztan 11:45-kor kezdodott a tura. Nagyon amerikai volt, ahogy VIP kituzoket kaptunk a latogatasra. Kulturalt, 15 fos kisbusszal vittek minket korbe. Az elso megallo a Saturn V raketa volt, ezzel volt az Apollo-program hordozoraketaja.
Elso korben hagytak szetrohadni, aztan a Smithsonian megvette, rendberakta es epitett fole egy hangart, hogy tovabb ne aztassa az eso. Szep nagy darab, harom lepcsos raketa.
Nem gondoltam, hogy a struktura kepes magat megtartani, de csak a ket vegen volt alatamasztva mindegyik fokozat. 
Szerintem szepek ezek a terhalos merevitesek. 
A kovetkezo allomas a gyakorlomedence volt, itt az ISS osszes darabja bent van a vizben, az urhajosok az utazas elott mindent begyakorolnak, kivulrol tudjak, hogy ha A-bol B-be akarnak menni, akkor mondjuk a 45-os, aztan az 51-es aztan a 63-as kapaszkodon kell vegigmenniuk ebben a sorrendben. Eppen gyakorlatozott ket urhajos, de sajnos mi a viz alatti kamerak kepet nem lathattuk.
A medence egyik sarkat az Oceaneering berli az offshore tulelesi tafolyamaihoz. Mazlistak, nem eleg, hogy mehetnek a tulelesi gyakorlatra, meg ezt ugyanabban a vizben is csinalhatjak, ahol az urhajosok gyakorolnak :-).
Ezutan volt egy teljesen felesleges, 40 (!) perces ebed. Szerintem egy ot oras viszonylag draga turan nem szabadna brutto egy orat ilyenre pazarolni, egyen mindenki elotte meg utana, max. egy szendvics, nem az ut otodet-negyedet egy szokasos sodexho kantinban tolteni. A kaja amugy ceges kantinhoz kepest jo volt, kb. a CERN szintjen, fenyevekre az billingstaditol.
A kovetkezo megallo az ISS fo-vezerloterme volt.
Allat, az ott jobbra elo video az ISS-rol, kozepen a vilagterkepen jelzik, hogy hol tart eppen az allomas (kb. Japan-Kamcsatka kornyeken). 
Az eles iranyitoterem utan megnezhettunk a tortenelmit is, ebbol iranyitottak az Apollo-kuldeteseket:
Persze itt is csinaltattam egy turistakepet. 🙂
Az a zaszlo ketszer jart a Holdon:
Ez az ISS egyik tartalek vezerloterme, tobb terem dolgozik a fo terem ala, hogy ha veletlenul valami problema van, akkor egybol ne csak harom, hanem 15 pontosan ahhoz a terulethez erto szakerto legyen keznel, akik ugyanugy kovettek az esemenyeket.
A kovetkezo allomas a szarazfoldi gyakorlo volt, itt a belteri dolgokat ismerik meg az urhajosok. Persze gravitacio van, szoval nem teljesen elethu, de valahol meg kell tanulni, hogy melyik szekrenyben mi van az ISS-en.
A jovo urhajoja, egy felfult Apollo kapszula, nagyon csalodott vagyok. A space shuttle utan mar inkabb valami bolygokozit vartam, warp meghajtassal, nem egy visszaterest a von Braun-fele raketas-egyszer hasznalatos urhajos megoldashoz. A hordozoraketa is csak egy erosebb Saturn V lesz, kiegeszitve ket space shuttle boosterrel (ott van jobbra a kepe).
A Marson mar nem szabad majd bemenni az urhajoba az urruhaval, mert az ottani por toxikus, plusz amugy is a szallo por sok gondot okozhat a berendezesekben. Ezert ezek az urruhak mindig a jarmuvon kivul lognak majd (szerintem tuti kellene valami kevlar doboz, hogy megvedje a homokviharoktol/mikrometeoroktol, akarmitol). Ez egy kisebbfajta holdjaro, 2 urruha dokkoloval:
Ez pedig egy nagyobb, neggyel.
Az ot ora gyorsan eltelt, utana fogtam es visszavezettem, de nem egyenesen, hanem egy kiterovel San Antonioba, ahol a Riverwalkon vacsoraztam es megneztem az Alamot:
A Riverwalkon megint elfogott az erzes, hogy itt minden csak diszlet. Ez a szep kis csatorna egy talan 80 cm-es betontekno, Velence-utanerzes hidakkal, “vaporettoval” es ettermekkel vegig mindket oldalon. 20 meterrel mellette pedig mar 30 emeletes epuletek vannak es negy savos utak. Szerencsere nem hallatszik ide, mert kb. 10 meterrel van az utcaszint alatt.
Megneztem az Alamot is, kivulrol. Oszinten, ez a rom nem tunt eleg erdekesnek ahhoz, hogy kulon visszaautozzak valamelyik nap pluszban, ugyhogy csak ennyit lattam belole:
