Az eskuvo utan kis kiterot tettunk Ersekcsanad fele. Az idei Gault&Millau kalauzban az itteni Rev csardat emeltek ki, mint a hagyomanyos halaszle egyik lehetseges megmentojet, ugyhogy mindenkeppen ki kellett probalnunk.
Igazibol ez megint egy olyan etterem, aminel nem ertem, hogy hogy kerul oda (ilyen meg a Brill Bekescsaban es az Anyukam mondta Encsen), erdekes etlap, minden asztalon foglalt tabla, kedves szemelyzet.
A halaszlet akkor rakjak a tuzre, amikor megrendeled, legalabb ket adagot kell rendelni. A kesz levet direktben a bogracsban hozzak az asztalhoz. Remek volt. Pont olyan, mint amilyennek lennie kell. Erdekes volt, mert eloszor ettem tesztaval, de szerintem jobb lett tole. Veronika is szerette a lebe martott tesztat ragcsalni (a nagyok a mamiekkal mentek egyenesen Labatlanra).
Eloetelnek haltepertot ettunk, aztan halaszle mindkettonknek es fofogasnak en roston sult szurkeharcsat, Rzso pedig pisztrangot. Oszinten, a halaszle eleg lett volna fofogasnak, mert igy tul sok volt, de amikor eloszor osszeraktuk, hogy mit szeretnenk enni, akkor azt hittem, hogy lehet egy tanyert levest rendelni, aztan utana mar nem valtoztattunk.
Szerintem erdemes akar nagyobb kiterot is tenni ezert az etteremert, ha valaki halaszlere vagyik (oszinten, a halaszle kivalo volt, a foetelek “csak” nagyon jok), de ha szeretnetek menni, mindenkeppen foglaljatok elore asztalt es mondjuk fel oraval erkezes elott szoljatok oda, hogy fel tudjak rakni a bogracsot a tuzre.
A kornyek is erdekes, szemben a folyo tuldoldalan Gemenc, a Veranka-sziget es rajta egy udulo, ahova csak hajoval lehet bejutni (erdekes lenne kiprobalni egyszer). Az ersekcsanadi dunaparton pedig jellegzetes pecatanyak sorakoznak. A part eleg magas, ugyhogy altalaban lepcsosor megy a vizhez, ahol meg egy kis ponton van kikotve. Aztan meglattam ezt a csodat:
Igen, ez egy elektromos csorlovel leeresztheto horgaszallas :-), Rajta a parnazott szekkel, bottartoval. A szoge pedig pont ugy van belove, hogy a palya vegen, ahol meredekebb a sin, eppen vizszintesen alljon. Mint a fogaskereku hegyi gozmozdonyok, amiknel ferde a kazan, hogy a hegyen alljon vizszintesen.
Miutan vegeztunk, jollakva elindultunk Labatlanra, hogy kb. harom ora pihenes utan elinduljunk Kielbe. En persze pentek ota beteg voltam mar, ugyhogy kivaloan ereztem magam. Szerencsere az ut a kikotoig esemenytelenul telt, a gyerekek vegigaludtak, ha megyunk meg autoval, akkor megint igy fogjuk csinalni.
