Vikiek kedden hazamentek, en pedig egy kegyetlen hosszu ejszaka utan hazaertem a gyerekekkel a frankfurti repterrol. Aztan susszantunk egyet es pentek delutan mar uton voltunk Mulhouse-ba, Franciaorszagba. Ez kb. 300 km, ebben a varosban van a francia vasutak muzeuma, ami a fo celpontunk volt ezen az uton.
A francia vasutak nagyon erdekeltek, mert erdekesse teszi oket a kenyszeres “franciasag”, ahogy mindent maskepp csinalnak, mint masok. Ez neha egeszen zsenialis megoldasokhoz vezet, de gyakrabban csak az oruletbe kergetne. Az elso, szerintem tenyleg jo talalmany a gumikereku vasuti jarmu,mint ez a kocsi:
Elsore nem is latszik rajta semmi kulonos, de nezzetek meg ezet a forgovazat:
A gumikerek elonyei foleg a varosi uzemben jelentkeznek, ahol sokkal csendesebbe teszi a kocsi futasat. Ezt valoszinuleg foleg a parizsi keregvasutak felett elok tudjak dijazni, ezek a kocsik nem csattognak. Persze a gumikerek miatt tobb energiat hasznalnak, mint az igazi vasuti jarmuvek.
Az elso csarnok egy nagyon jol berendezett tortenelmi kiallitas volt, peldaul itt van egy favazas kocsi, ahol tenyleg nagyon jol latszik a fa vaz:
Aztan en oszinten azt hittem, hogy az emeletes vagon a modern idok talalmanya. Hat nem. Itt van peldaul ez a kocsi, alul parnas masodosztallyal, felul pedig szeles-fustos-fapados harmadosztallyal. kulonosen rossz lehetett ha egy ilyen kocsi egybol a gozmozdony utan volt kotve, mert akkor a felso szinten ulok pont a kemeny magassagaban ultek, valoszinuleg egesz uton szivhattak a fustot.
A muzeumban jopofa kis vonattal is korul lehetett menni, egy szerb srac volt a mozdonyvezeto, nagyon megorult neki,hogy akkor mi legalabb tudjuk, hogy hol van az orszag ahonnan jott. Erdekes amugy, hogy ezek a kozep-europai ellentetek hogyan szunnek meg, amikor kikerulunk ebbol a kornyezetbol. Ertem itt ez alatt azt is, hogy gyakran elofordul, hogy a kornyezo orszagokbol szarmazo ismerosoknek is van egy enyhe nosztalgikus erzesuk a Monarchiaval kapcsolatban. Mondjuk teny, hogy akkor szamitott a terseg kb. utoljara a vilagpolitikaban.
De vissza a kiallitasra. Tok jo volt a felvagott gozmozdony, nezzetek meg, hogyan behaloztak a tuzcsovek a kazant, hogy felforraljak a korulottuk levo vizet. 
Nagyon szemleletes volt a szerkocsi is, nem gondoltam volna, hogy ennyiszer tobb viz kellett, mint szen.
Ez egy ritka kep, ugye, hogy igy allokepen milyen kis tunderek tudnak lenni kezenfogva? 
Ez a harmadosztaly azert mar kicsit jobb, bar meg mindig nem egy TGV duplex, de legalabb mar ablak es fal van, de a felso szintre tovabbrais nyitott letran kellett felmaszni.
A kovetkezo harom kepen latszik az egyik idegtepo francia megoldas, amit talaltam a kiallitason: ez egy Renault sinbusz, ahol szerencsetlen mozdonyvezetovel mindenkeppen ki akartak szurni. Ez az A oldal, szerencsetlen embert beultettek egy-az-egyben a motor melle. Biztos vagyok benne, hogy elviselhetetlenul meleg es zajos lehetett menet kozben.
Kivulrol meg nem is latszik, hogy mekkora kinzokamra belul.
Aztan itt a masik vezetoallas, ami persze sokkal jobb, mint a motoros, de itt meg meg egy valaszfalat is sajnaltak, szerencsetlen vezert csak ez a korlat valasztja el az utasoktol. 
Sebessegrekorder villanymozdony, 331 km/h, 1955-bol.
A Turbotrain, az olajvalsag elottrol. Gazturbinas hajtast kapott, ami nagyon kis helyen elfer es nagy teljesitmenyu, de sajnos nem lett hosszu sorozat, mert a gazturbinak fajlagos fogyasztasa sokkal nagyobb,mint a dizelmotoroke, raadasul nem szeretnek toredekterhelesen mukodni.
Ilyen kicsike volt a gazturbina ket masik mozdonymotorhoz kepest, a teljesitmenye nagyjabol megegyezett a bal oldali dizellel. 
Ez mar a muzeumon kivul van, annyira cuki, ahogy a nyilvanvalot is feliratozzak: “nem-zarhato biciklitarolo” :-), mindezt a leszakitott ajto es a falbol kilogo vezetek melle. Sohasem gondoltam volna, hogy nem zarhato mar.
