Provence-ban, kb. ket oranyi autozasra van a Verdon folyo volgye. A folyo tobb szaz meter mely kanyont vagott a sziklaba.
Nem volt egyszeru eljutni ide, mert ugyan a GPS elvitt minket a turistauthoz, de az le volt zarva. Visszamentunk a legkozelebbi kisvarosba, hogy egy kellemes ebed mellett eldontsuk, hogy mi legyen, mert eredetileg aznap meg el szerettunk volna menni Marseille-be, de a kanyonra eredetileg harom orat szantunk osszesen, aztan ket ora utan meg csak a lezart utig jutottunk. Marseille kimaradt.
Ujra a hegyek fele mentunk, ez mar a masodik nap volt Marius meglatogatas ota, hogy nyari gumival mentem havon, mert riviera ide vagy oda, de 1000 meteren meg boven havas-jeges volt az ut.
Az auto oldala tiszta so lett :-):
Ez a vizeses nagyon tetszett, eleg komoly vizhozammal, minden kulonosebb elojel nelkul tort elo a sziklafalbol:
Castellaneban ebedeltunk, a falu szelen szep volt a regi hid es a templom. Fel nem mentunk.
A varoshaza:
es a hangulatos foter:
Ugy dontottunk, megprobaljuk a kanyon bal oldalan vezeto utat, hatha az mar jarhato. Utkozben azert eleg havas hagokon keltunk at, nem tetszett, hogy nyari gumival kell mennem ilyen helyen.
Kepek a kanyonrol:
Itt is ki volt rakva egy ut lezarva tabla, de csak egy nagyon kicsike tabla volt, ugyhogy elmentunk mellette. Raadasul azt irta, hogy 4 km-re onnan van lezarva az ut, ezert gondoltuk, masnem onnan visszajovunk. Aztan a lezaras csak nem jott a kovetkezo 20 km-en sem.
Ut kozben azert talalkoztunk nehany utkarbantarto munkassal akik elegge ferde szemmel neztek rank, eppen az ut melletti sziklafalrol bontottak a telen kilazult koveket, de ez mar csak kb. 1 km-re volt a fouttol, szoval mar nem fordultunk vissza. Kozben eleg hosszu szakaszon legalabb az egyik kerek folyamatosan havon volt.
Az ut masik vegen azert komolyabb utzar volt. Ha ilyesmi lett volna ott, ahol mi bejottunk, nem hajtunk ra.
ÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ! Nagyon gyönyörű! 🙂