Kicsit csendesen telt az elso negyedev, de vegul marciusban elrepulhettem Szingapurba. Ez volt az eddigi legtavolabbi utam, kicsivel tobb, mint 10 ezer km-re van a varos Oslotol. Es csak 140 km-re az egyenlitotol, bar ezt sajnos most sem sikerult atlepnem. Az ut kellemesen telt, szerencsere foglalhattam business classra.
Vegul a Thait valasztottam legitarsasagnak, foleg azert, mert ez volt a legjobb idoelosztasu: Oslo-Bangkok 10 ora, aztan Bangkok-Szingapur meg 2.5. Igy rendesen lehetett aludni a hosszabbik szakaszon, raadasul a szekemet is le lehetett engedni agynak:
Ami erdekes volt, itt ultem eloszor olyan ulesben repulon, ahol harompontos biztonsagi ovet szereltek be. Ez azert kell, mert igy akkor is lehetne fekudni, ha eppen legorvenyeken megy at a gep (a ketpontosnal vissza kell allitani olyankor szeknek). Viszont valahogy annyira kenyelmetlen lett, hogy vartam a percet, amikor vegre kikapcsolhattam. Szerencsere a vallpantot kulon is ki lehet kapcsolni, ugyhogy a szokasomnak megfeleloen, vegig csipoovvel bekotve repultem es csak a fel-leszallasnal hasznaltam a vallpantot.
A repuloteren vicces volt, mert eppen mellettunk allt az a jarat, amivel eloszor repultem businessen: az Emirates Oslo-Dubai jarata, szinten egy Boeing 777. A 777 hajtomuve meg mindig lenyugoz: az atmeroje akkora, mint a Boeing 737-es repulogep torzse!
Ez a ket kep nem az enyem, de osszehasonlitast csak igy talaltam, szoval a 777 eleg nagy:
Es itt a kep a 737 torzse es a 777 hajtomuve egymas mellett 🙂 :
Hosszu ut, de azert igy egeszen jol el lehet viselni.
A lefele uton felszolgalt vacsora nagyon finom volt, igazibol az egesz utazas egyik legjobb etkezese volt, persze oda-vissza mindig a thai menut kertem:
Ugyan jo 20 perc kesessel indultunk Oslobol, ejszaka a Himalaja kornyeken egeszen komoly hatszelunk volt, a foldhoz mert sebessegunk joval meghaladta az 1000 km/h-t:
Ez pedig mar Bangkok, atszalltam a szingapuri gepre, ez egy Airbus A350XWB volt, az eddig legcsendesebb repulo, amivel repultem. Meg a 787-nel is jobb volt. A bangkoki repuloter eleg komoly meretu, az alkalmazottak meglepoen baratsagtalanok, a szabalyok pedig egeszen hulyek mar: elvettek meg a koromvago ollot es a 2.5 centis pengeju kest a bicska-kartyambol. Eddig sehol, meg az USA-ban sem kotottek bele, direkt repulo-biztosra van csinalva. De itt nem lehetett. Persze, a 1.5 centi vastag whiskysuveget tovabbra is vinni lehetne.
A repuloteret eppen ezerrel bovitik, eleg rendes daru-erdo nott ki mellette:
Egy rovid ut es egy okes ebed utan megerkeztem Szingapurba.
