A muzeum pont a MET-tel szemben a Central park tuloldalan van, ez a muzeum volt a kovetkezo allomas.
Itt is megneztuk a dinokat, a bejaratnal most sem tudtak kihagyni a nagy csontvazakat az aulaban. Mondjuk tenyleg nehez lenne mashol kiallitani oket, de van egyfajta szabvany-termeszetrajzi muzeum erzes, amikor belepsz es megint ugyanugy nez ki. A dinokiallitas nekem ambivalens volt, valahogy nem jonnek be ezek a modern muzeumok, ahol ilyen interaktiv-kornyezetben kiallitott dolgok vannak. Valahogy nekem a regiek jonnek be jobban, ahol szepen a vitrinben ott voltak az eredeti dolgok. Itt az egesz dinokiallitason alig volt eredeti darab.
Ez az osteknos tetszett a plafonon:
A dino-madar csontvazak mar nagyon hasonlitottak a mai madarakra es tok jol latszik, hogy mennyire konnyu felepitesuek voltak.
Aztan persze volt jo adag mamut is. Erdekes belegondolni, hogy mekkora idokulonbseg volt a dinok es a mamutok kozott, ezekben a muzeumokban meg mennyire hasonlo a ket kiallitoter. A masolt csontok raadasul ugyanolyan szinuek es latvanyuak is.
Nekem a muzeum messze legerdekesebb resze (ujra) az asvanykiallitas volt. Foleg azert, mert jelentos meteoritgyujtemennyel rendelkezik a muzem. Erdekes metszeteket mutattak, rajtuk fem-kristaly atmenetekkel.
Itt latszik eleg jol, hogy a felmelegedes miatt ilyen szep kristalyok tudnak kialakulni a meteoritban.
Vagy peldaul ilyen kristalymintak is keletkezhetnek:
Aztan erdekes volt a kulon kiemelt nehany ko, amit itt a Foldon talaltak es a Marsrol repultek ide. Tok izgalmas lehet egy ilyen kovet talalni geologuskent, megvizsgalni es kideriteni, hogy a Marsrol szarmazik :-).
Ez az Ahnighito meteorit. 34 tonna tiszta vas. Szerencsere ezt meg szabad tapogatni, persze kart tenni is eleg nehez benne.
Kulonleges meretu aranyrogok:
Itt most mindenfele kristaly kovetkezik, amik tetszettek:
Ujabb aranyrog. A leiras szerint mivel ezek a nagy rogok ritkak, ezert sokkal tobbet ernek, mint az oket alkoto arany.
Ez ott egy szep darab gyemant a hordozo kozeteben:
A drot-ezust (kozepso sor harmadik) itt is a kongsbergi banyabol jott.
Az opalok eleg jol neznek ki, eszembe jutott az a film, amit az alice springs-i opalbanyaszokkal forgattak, ott laknak a vilag vegen es turjak a foldet egesz nap, hogy nehany ilyen szep kovet talaljanak, mint ezek a vitrinben.
A muzeum egyik kincserol, a vilag egyik legszebb azurit-csoportjarol sajnos nem sikerult jo fenykepet csinalni, a muzeum honlapjan azert jobb minosegben van fenn:
