Kicsit ugrunk idoben, a muzeumot mindenkeppen meg szerettem volna nezni, ezert a het vegen, Valenciaba menet megalltunk, mert aznap estig nyitva voltak.
Megneztuk a kiallitast, azert ez egy kemeny verseny :-). Durva, hogy milyen melyen van a tokesuly.
Kicsit zavart az SCA hajo hangsulyos jelenlete (tobbszor szerepelt, mint barmelyik masik), de most eppen ez a sztar, mert csak noi legenyseggel mentek vegig a versenyen. Jo kis lego keszlet lenne belole, ha hivatalosan is kiadnak.
Kemeny volt ez a kijelentes a deli oceanrol :40 fok alatt nincs torveny, 50 fok alatt nincs isten, 60 fok alatt nincs kegyelem.
Aztan megnezhettuk a Brazil nevu hajot. Ide sajnos Lilyt nem engedtek fel, mert meg tul kicsi, ugyhogy csak Erikkel mentem. Tok erdekes volt, hogy kivulrol szep feher es szines, de a belsejet mar nem szineztek, ott a szenszalas test matt feketeje ural mindent. Lattatok mar szenszalbol keszult kezmosot? 🙂
Minden matt fekete. Itt a fenykepezo kicsit csal, a valosagban ennel sokkal sotetebbnek tunt.
Luxuskorulmenyek 🙂
A hajo elegge felizgatta Eriket, ugyhogy meg az elso alicantei napon kaptunk egy ot perces meselest tole:
Aztan ebedeltunk egy finom paellat az egyik kikotoi etteremben es a gyerekek mehettek nehany kort a korhintaval, aztan indultunk tovabb Valenciaba.
